Újabb év és újabb gonosz kis törpék, akik erősíteni fogják a Mardekár ház hírnevét. Hát akik már képesek voltak tegnap este így kibabrálni a Hugraboggos prefektussal, azok előtt le a kalappal. Szép kis dolgokat fognak még ezek elkövetni, persze meg sem közelítve az örök ászokat, akiket a bunkó tréfákban nem lehet megelőzni. Hiába, minket, és főleg engem lehetetlen bármiben is megelőzni. Szóval a kis elsősökről még annyit, hogy idén teljesen igaza volt a süvegnek abban, hogy a következő hét évben sokszor fogja még megbánni az igazgató, hogy kiküldte azokat az értesítéseket. De hogy nem tudnak ezek engem meghatni? Valahogy érdekesebb a saját életemmel foglalkozni és például azzal, hogy miért is fejezte be egyszerre mindenki a beszélgetést és miért figyel inkább mindenki engem, ahelyett ,hogy ők is elhadarnák az egész nyarukat, kezdve azzal, hogy mikor teázgatott náluk a Mágiaügyi Miniszter és befejezve valami olyasmivel, hogy az apjuk melyik díszpáholyból nézhette végig a Kviddics Világkupa döntőjét.
- ... Most mi van? - Kérdeztem, miközben abbahagytam hosszú felsorolásom a nyári szünetről? - Közben hátrapillantottam. - Lora? - Vontam fel szemöldököm. Komolyan még mindig ezt az idióta játékot játszák? Legalább lenne vicces. Mert ha most emiatt olyan hú de rosszul lenne, akkor érdemes lenne, de hogy még élvezi is, hogy mindenki csendben lesz mikor ő megjelenik. Egyszerűen mindent elront a jelenlétével. Totálisan egyetértek a többiekkel, ha valami olyat meghallana ami neki nem tetszik, már futna is rögtön az apucijához. De mivel engem nem érdekel mi dühíti fel drága Nate bácsit, ezért még véletlenül se fogok puncsolni az "édibédi" kicsi lányának. Sőt inkább direkt elrontom a napjait, kezdve a kis cetlivel a fenekén és folytatva azokkal amiket majd a ládájában fog találni. Azért érdekes, hogy rólunk régen senki sem feltételezte volna, hogy köpünk. Mármint rólam, meg az idióta testvéreimről.
- Szia! - Huppantam le mellé, ha már mással nem lehet beszélni , akkor még talán ő is megfelel. - Ezekkel nem lehet beszélni ha te itt vagy, szóval most veled fogok beszélgetni. - Jelentettem ki és meghúztam vállaim, miközben páran suttogni kezdtek a háttérben.
- Milyen nyarad volt, annak a Benjaminnak a védelmében? - Húztam mosolyra ajkaim, hát ha most valaki kitalálná, hogy kell nekem egy testőr, biztos nem bírnám ki két napnál tovább és inkább nevet változtatnék. Habár Lorának már eddig is volt testőre, Jesse személyében. Aki tökéletesen lecseszett minden egyes olyan tettemért ami Lorácskának nem tetszett. Igen az a nagy testvéri szeretet, csak az a baj, hogy nincs azzal tisztába, hogy ki is a testvére, én vagy Lora.
- ... Most mi van? - Kérdeztem, miközben abbahagytam hosszú felsorolásom a nyári szünetről? - Közben hátrapillantottam. - Lora? - Vontam fel szemöldököm. Komolyan még mindig ezt az idióta játékot játszák? Legalább lenne vicces. Mert ha most emiatt olyan hú de rosszul lenne, akkor érdemes lenne, de hogy még élvezi is, hogy mindenki csendben lesz mikor ő megjelenik. Egyszerűen mindent elront a jelenlétével. Totálisan egyetértek a többiekkel, ha valami olyat meghallana ami neki nem tetszik, már futna is rögtön az apucijához. De mivel engem nem érdekel mi dühíti fel drága Nate bácsit, ezért még véletlenül se fogok puncsolni az "édibédi" kicsi lányának. Sőt inkább direkt elrontom a napjait, kezdve a kis cetlivel a fenekén és folytatva azokkal amiket majd a ládájában fog találni. Azért érdekes, hogy rólunk régen senki sem feltételezte volna, hogy köpünk. Mármint rólam, meg az idióta testvéreimről.
- Szia! - Huppantam le mellé, ha már mással nem lehet beszélni , akkor még talán ő is megfelel. - Ezekkel nem lehet beszélni ha te itt vagy, szóval most veled fogok beszélgetni. - Jelentettem ki és meghúztam vállaim, miközben páran suttogni kezdtek a háttérben.
- Milyen nyarad volt, annak a Benjaminnak a védelmében? - Húztam mosolyra ajkaim, hát ha most valaki kitalálná, hogy kell nekem egy testőr, biztos nem bírnám ki két napnál tovább és inkább nevet változtatnék. Habár Lorának már eddig is volt testőre, Jesse személyében. Aki tökéletesen lecseszett minden egyes olyan tettemért ami Lorácskának nem tetszett. Igen az a nagy testvéri szeretet, csak az a baj, hogy nincs azzal tisztába, hogy ki is a testvére, én vagy Lora.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése