Unottan fordítottam arcomat egy zavaró hang irányába. Ki más is lehetett volna, ha nem Alexander?! Ha nem Christopher, akkor Alex. Nem baj, ő ugyis van akkora vakmerő mardekáros, hogy meghaljon. Aki olyan mesét ki tudott találni, hogy a barátnője vagyok, a szüleim meg alkoholisták és valahol egy putriban élnek, annak dícséret jár. De azért, azt a mardekáros és rettentően alattomos húzását, hogy megcsókolt és megnézett egy szál semmiben, azt nem díjjazom. Erről jut eszembe, még nem is álltam bosszút rajta ez miatt. De lesz még rá két évem, és itt az új tanév. Még bármi megeshet.
- Biztosan nagyon imádnád a társaságom, ahogy ebben a teremben mindenki, de el kell szomorítsalak, én nem vágyom bárkinek is a társaságára. Főleg nem egy Acerlotéra. És azon belül is Alexander Acerlotéra - nyomtam meg gúnyosan nevét, majd ülőhelyzetbe tornásztam magam, hogy arcunk egy vonalban legyen és ne kelljen lenéznie rám.
- Benjamin azt hiszem valahol a Borneo szigeteken nyaral, ha jól emlékszem, odaszállítottam. Szegény, még mindig körülbelül hangya méretű, de aztán nehogy apám fülébe jussanak eme információk, mert nem örülnék, ha megtudná, hogy kedves talpnyalója már nem is követi annyira árgyús szemekkel minden egyes lépésemet - mondtam negédesen. Teljesen tisztában voltam vele, hogy két óra múlva, Benjamin újra itt lesz, hiszen Alex majd szépen elpletykálja valamelyik Halálfaló testvérkéjének, amiből van neki elég, aztán apám intézkedik, és újra rámállítja azt a nem normális barmot. Aztán hallgathatom, hogy hova nem mehetek. Utálom az összes férfit, főleg azokat, amelyikek azt hiszik, majd uralkodhatnak rajtam.
- Biztos több százan kíváncsiak rá, hogy mit műveltél a szünetben, és hogy miért nem jártál a kúriánkban a nyári szünetben, de nekem most ennél fontosabb dolgom van. Ki kell derítenem, ki volt vacsora után poénos kedvében. Nem tudod véletlenül? Hiszen annyira jók a kapcsolataid - pislogtam rá ártatlanul. Meg sem fordult a fejemben, hogy ő lehetett. De jobban belegondolva. Ő volt! Szemétláda vadbarom! - Te voltál mi? - sziszegtem dühösen, és pálcámat nyakának nyomtam, majd felálltam, hogy felé magasodhassak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése