Kiara

Mosolyogva néztem, ahogy Destiny jön-megy a szobában. Az biztos, hogy elég egy mosoly, és máris elbűvöl bárkit. Egyszerűen egy tündér. De hhát, hogy ne lenne az, mikor ennyire sármos apja van. De azért meg kell valljam őszintén, ezt a bájosan tündéri vigyorát, csak tőlem örökölhette. Nem is értem, hogy lehet, egy ilyen csöpségben ennyi boldogság, vidámság. De engem bármikor jobb kedvre tud deríteni. Bármikor. Még a legszörnyűbb napjaimon is. Kuncogva figyeltem ténykedését, miközben Zoet utánozta. Meg kellene zabálni.

- Biztos te is nagyon szép leszel, ha felnőssz - mondtam gyengéden, miközben Zoet méregettem. Miért kell úgy csinálnia, mint aki karót nyelt. Megértem, hogy már a kapcsolatuk a végét járja, de mosolyogjon már. - Igaz Zoe? - meresztettem célző szemeket a szőke lányra, mert úgy éreztem, hogy érettebb vagyok mint ő. Pedig még nem éltem annyit mint ő. 

- Igen, te szebb leszel nálam - mosolygott elnézően Zoe. - Destiny, drágám van kedved feljönni velem? Míg a felnőttek beszélgetnek, mi előkészülünk a vacsorára - fogta kézen Zoe Destinyt, aki mielőtt még elindultak volna, odaszaladt elénk, és kérlelően nézett fel Damonra, majd rám.

- Apu, Anyu ugye felmehetek Zoeval előkészülni? 

- Menj csak - néztem kacarászó lányom után, aki lassan Zoeval eltűnt a lépcső fordulóban. 

- Darren, minden rendben van? Most még a szokottabbnál is törékenyebb a hangulat kettőtök között - néztem együttérzően Darrenre, majd még közelebb bújtam Damonhoz. Én soha nem vetemednék arra, hogy akárcsak más férfire nézzek, hiszen itt van nekem Damon, akit már több mint száz éve töretlenül szenvedélyesen szeretek. Nem értem meg az ilyen nőket.

- Ha bármiben segíthetünk, akkor csak szólj - mosolyogtam rá derűsen apósómra, de pillanatokon belül lefagyott arcomról a mosoly, ugyanis rettentően erős parfüm szagot éreztem, amitől elkapott a hányinger. Csak tudnám honnan jön. Gondolhattam volna.

- Kicsim, mennyi parfümöt fújtál magadra? - kérdeztem szám elé téve kezem, és kicsit arébb sétáltam.

- Nem sokat, mindegyikből csak egy picit - mutatta ujjaival, azt az apró mennyiséget, amelyet minden üvegből magára fújt. - Zoenak rengeteg parfümje van - vigyorgott rám Destiny, de jobbnak láttam, ha ezt most nem viszonzom, inkább elvonultam a fürsőszobába, mielőtt még rosszabbul lettem volna.