Ide-oda rohangáltam a lakásban, nehogy itthon hagyjunk valamit. Valami hiányzott. Pedig nálam volt a táskám, Darren és Zoe ajándéka, a kabátok nálam vannak, Damon kint áll a hallban... de valami hiányzik. Hol a lányom? Még egyszer végigszáguldottam a hatalmas házon, benyitva az összes helyiségbe. Már kezdtem kétségbeesni, hogy egy percig nem figyelek, és Destiny máris eltűnik.
- Éde... - akartam szólni Damonnak, aki éppen lányunkkal játszott. Végre, meg van. Elmosolyodtam a jeleneten, és egyik kezemet hasamra csúsztattam. Testemet kellemes meleg öntötte el a jelenetet látva. Talán, amitől először féltem, hogy Damon nehezen fog megbirkózni a gyerek témán. De szerencsére nekem, hogy én végig mindent a kezemben tudtam tartani - kisebb nagyobb kisiklásokkal -, és tökéletesen eltudtam mindent rendezni, még Damon is beleélte magát legújabb szerepébe. És tetszett neki. Mondjuk nem volt sok választása, hiszen annyira lelkes voltam, hogy ebből egészen biztos rá is átragadt valami. Lassan közelebb sétáltam hozzájuk, majd nyomtam egy puszit Destiny arcára, és belekaroltam Damonba.
- Induljunk mielőtt elkésünk - sürgettem férjemet, majd nem sokára már ott álltunk a tágas nappaliban, ahol kedves anyósomat és apósomat találtuk, elég felpaprikázott hangulatban. Mennyivel jobb, mikor csak az egyikük tartózkodik a kúriában. Nincs ez az átkozott törékeny hangulat. Most megint egész vacsora alatt hallgathatjuk, ahogy egymás szavába vágva űberelik a másikat.
- Sziasztok - köszöntem vidáman, majd letettem Destinyt, hogy körbe sétálhasson a szobába, míg én feszengve álltam férjem mellett.
- Hogy vagytok? Destiny már nagyon várta, hogy megérkezzünk. Hiányoztatok neki - küldtem feléjük egy feszengő mosolyt, miközben még közelebb léptem Damonhoz és hozzásimultam. Nem szerettem, mikor veszekedtek körülöttem, és főleg nem akartam, hogy a lányomnak ebből bármit is kelljen hallania. Mondjuk szerencsére a mi jelenlétünkben, még nem estek egymásnak.
- Örülünk, hogy itt vagytok - mondta Zoe hanyagul, miközben minket is hellyel kínált és ő is helyet foglalt a kanapén. Tekintetem lányomra siklott, aki boldogan kacarászott Darren kezében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése