2010. november 15., hétfő

Sebastian

Tim

Tisztára mint egy drámában. Szerelmi csalódások hada. Mit kell ekkora dobra verni mindent? Nem világvége van. Én senkit sem bántottam ,de a saját életemről had döntsek inkább én. Hát komolyan megőrülök. Nehogy már én legyek a hibás.
- Rebecca Acerlot Crawford, vigyázz a szádra én nem az egyik idióta barátnőd vagyok. - Emeltem fejjebb hangomat. Az ,hogy nem vagyok apacentrikus nem jelenti azt ,hogy úgy kell velem beszélnie ,mint egy kutyával. Jó az egy dolog ,hogy nem vagyok szent ,de majd egyszer meg fogják érteni ,mit miért csinálok. Figyeltem ahogy elviharzik és Chris lép elém, sirály sorban állnak.

Kezét hihetetlen gyorsasággal kaptam el. Képes volt behúzni. Soha nem lehetett nevelni.
- Na ide figyelj, te ne próbálj ,meg vádaskodni felettem ,mert itt az én szavam a szent, te pedig egy kölyök vagy ,aki soha nem tanul semmit. Illene megtanulnod mit illik 15évesen. - Szorítottam meg a kezét és éppen fordultam volna ,hogy Becca után megyek ,mikor valaki nagy erővel csapódott karjaimba.
- Alex. - Néztem le fiamra ,aki úgy szorított ,mintha most tértem volna vissza a halálból. Hoppá tényleg most tértem.
- Hiányoztál. Miért csináltad ezt? - Kérdezte. Míg a többiek nekem rontottak, az ő hangja nem volt vádló ,de ez esett a legszarabbul. Ő megbocsátott?
- Értsétek már meg... Elbasztam az életem. Nem veletek ,de gondoljatok bele ,a varázsvilág több mint a fele ujjongva fogadta a halálhírem. Rengetegüknek a vágya volt ,hogy saját kezüleg gyilkoljon meg. Ez nem játék. Nem vagytok hülye gyerekek meg kell értenetek. - Beszéltem hozzájuk halkan.
- Persze ,hogy megértjük. - Hangzott a falnak unottan támaszkodó Jessetől ,aki már megint nem gondolkodik.
- Ha akartok magyarázatot kövessetek. Ha nem ,akkor nincs értelme beszélnünk. - Indultam kifelé.

- Becca... Lehet ,hogy én önző vagyok, de te ugyan úgy. Mindketten a saját magunk örömére csináljuk a dolgokat. Tudod az is önzőség ha elvárjuk az embertől ,hogy csak a mi kedvünkért legyen egy pajzs és gyilkoltassa meg magát és csessze el az egész életét. Igazam van ,vagy nincs? Mert itt nem arról van szó ,hogy csak ti nem érdekeltek? Elrontottam az egészet. Bármit megkaphattam volna ,de mindig rossz döntést hoztam. Két olyan embert választottam magam mellé akik nem érdemelték meg. Csak kihasználtak. Engedtem a gonosz énemnek és megcsináltam a világ legnagyobb hülyeségét. Először poénnak és bosszúnak vettem a gyerekcsinálást. Baj ha ezektől elmenekülök és máshogy akarom csinálni? - Ültem le a sírdogáló lányhoz. Közben hallottam ahogy két fiam mögötem szuszug a harmadik pedig legugolt nővére mellé...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése