Megemésztettem a látottakat, majd elvigyorogtam. Ijedten léptem hátra majd, néztem Lorára felvont szemöldökkel.
- Ezt én is kérdezhetném tőled... - Vontam fel a szemöldököm.
- Azt az emléket látta, amikor Brendon és Zoé megismerkedtek... És Sebastianék verekedtek.. - Mondta egy ismerős női hang, de nem fordultam meg. Gondolom ő rakta bele a merengőbe az emléket. A pálca kiesett a zsebemből.
De hisz anya meghalt ő nincs is itt, egy szellem akkor is. Felvettem a pálcámat, nem szólaltam meg csak hallgattam / Hallgattuk.
- Az emlék a 17 éves mi voltunkat mutatta. Ilyenek voltunk De vannak akik változnak és vannak akik nem. Én a változás miatt vagyok itt. - Ahogy kimondta a szavakat, megfordultam és tőrként szúrták a szívemet. Egy gyilkos átkot küldtem felé egészen nyugodt voltam.
- Hiszen te meghaltál és nem vagy itt. Miért vagy itt? - Mentem közelebb és néztem anyám szemébe, de ő nem szólt semmit a kedves mosolya volt és nem gonosz. Ekkor valami furcsa történt, a Szoba megváltozott és ugyan olyan volt mint szokott lenni. Csak egy bökkenő volt. Illa sehol és a kanapé felől hangokat hallottunk. Intettem Lorának maradjon csendben majd figyelni és fülelni kezdtem.
A jelenet az, hogy Brendon Bernadetten fekszik aki meg fogja magát és ravasz módon kiviszi Brendon ruháit és eliszkol. Brendon ideges és itt jelenik meg anya.. Jézusom.. Sokkot kaptam, de túl kell lenni rajta. Majd hamarosan eltüntek. Vártunk egy kicsit, majd kiléptem.
Nem jutottam szóhoz...
- Ezt... láttam Lora.. és, hogy a fenébe kerültünk ide? Nem a hetedik emelten jelent meg a szoba... Itt van valami bib.. kimenjünk megnézni miről van szó? - Tettem fel a kérdést. - Hja bocs te olyan gyáva nyuszi vagy, hogy nem mersz szembe nézni azzal, hogy honnan lettél vagy hogy... Tubicám, Darázskám.. induljunk szerintem max ha belegondolunk megölnek minket.. Rosszabb esetben az idióta apád akinek az idegei robbannak... Anyádat megnézném sőőt... - Vigyorogtam el, mert amit láttam Viviből hehe... Én kiléptem a folyosóra várva, hogy Lora is jöjjön.
- Ezt én is kérdezhetném tőled... - Vontam fel a szemöldököm.
- Azt az emléket látta, amikor Brendon és Zoé megismerkedtek... És Sebastianék verekedtek.. - Mondta egy ismerős női hang, de nem fordultam meg. Gondolom ő rakta bele a merengőbe az emléket. A pálca kiesett a zsebemből.
De hisz anya meghalt ő nincs is itt, egy szellem akkor is. Felvettem a pálcámat, nem szólaltam meg csak hallgattam / Hallgattuk.
- Az emlék a 17 éves mi voltunkat mutatta. Ilyenek voltunk De vannak akik változnak és vannak akik nem. Én a változás miatt vagyok itt. - Ahogy kimondta a szavakat, megfordultam és tőrként szúrták a szívemet. Egy gyilkos átkot küldtem felé egészen nyugodt voltam.
- Hiszen te meghaltál és nem vagy itt. Miért vagy itt? - Mentem közelebb és néztem anyám szemébe, de ő nem szólt semmit a kedves mosolya volt és nem gonosz. Ekkor valami furcsa történt, a Szoba megváltozott és ugyan olyan volt mint szokott lenni. Csak egy bökkenő volt. Illa sehol és a kanapé felől hangokat hallottunk. Intettem Lorának maradjon csendben majd figyelni és fülelni kezdtem.
A jelenet az, hogy Brendon Bernadetten fekszik aki meg fogja magát és ravasz módon kiviszi Brendon ruháit és eliszkol. Brendon ideges és itt jelenik meg anya.. Jézusom.. Sokkot kaptam, de túl kell lenni rajta. Majd hamarosan eltüntek. Vártunk egy kicsit, majd kiléptem.
Nem jutottam szóhoz...
- Ezt... láttam Lora.. és, hogy a fenébe kerültünk ide? Nem a hetedik emelten jelent meg a szoba... Itt van valami bib.. kimenjünk megnézni miről van szó? - Tettem fel a kérdést. - Hja bocs te olyan gyáva nyuszi vagy, hogy nem mersz szembe nézni azzal, hogy honnan lettél vagy hogy... Tubicám, Darázskám.. induljunk szerintem max ha belegondolunk megölnek minket.. Rosszabb esetben az idióta apád akinek az idegei robbannak... Anyádat megnézném sőőt... - Vigyorogtam el, mert amit láttam Viviből hehe... Én kiléptem a folyosóra várva, hogy Lora is jöjjön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése