Két héttel később...
Soha még álmomban sem hittem volna, hogy ez metörténik velem.. Hogy, egy... démon testébe bújjak ez valahogy elképzelhetlen számomra és még nem jutott el a tudatomíg pedig két hete történt az egész.
Sőőt... hogy próbáljak vissza emlékezni miért volt ez az egész nem tudtam. És Zacken is törtem az agyam. Nem tudom furcsa volt mióta meghalt Sebastian és nem tudtam, hogy miért.
Komolyan itt fogok megőrülni és még az is hidegen, hagyj hogy órákra se mentem be két hete. Ethan szólt, hogy az apja már egy halom házi dogával akar elllátni hidegen hagyott... nem akartam senkivel találkozni Ethanen kívül. Még Beccával sem.
Ami a születésnapján történt hát igen.. Ki akar ilyen születésnapot? Szépen elrontottam mindent és nem tudom miért volt az oka. A zöld házban vagyok a kandallónál ülök éppen. Végre Chase elhúzott Taylorral át veszem a megszokott helyemet.
Oké... talán kéne aludnom mert lassan 5 napja egy szem hunyásnyit sem aludtam. Hogy miért nem? Mert, nem tudtam.
Francokat fogok itt maradni kint a nyüzsiben.. Beindultam a szobába, Jesse úgyis Trixivel van.. szóval még jó hogy nem látott... szobatársam, és még is kerültük egymást.
Talán lehet, hogy jobb lett volna ha a szükség szobájába mentem volna de nem oda mentem inkább látható voltam mindenki számára, és maradjon is így. Úgy döntöttem, hogy lefekszem. Pedig csak délelőtt van.. A pizsamámat fogtam felvettem és bebújtam az ágyba amikor kopogást hallottam és kinyílt az ajtó.
- Haver Chris vagyok tudni szeretném ma be akarsz e jönni az órákra.
- Szerinted? Nem vagyok kíváncsi senkire... - Jelentettem ki ridegen és teljes erejéből becsapta az ajtót. N aigen vámpír morgás hallatszott a ridegségem mellett. Nem kívántam senkivel sem beszélni, de amikor éppen majdnem elaludtam... megint kinyílt az ajtó...
- Christopher megmondtam, hogy nem akarok senkivel társalogni... - Kiabáltam és pattant fel a fejem, de a tekintetem Beccát pillantotta meg. - Oh, szia én.. elnézést.. - Mondtam, mentegetőzve. Nem szabadna így látnia.. eléggé szarul festek jelenleg....
Sőőt... hogy próbáljak vissza emlékezni miért volt ez az egész nem tudtam. És Zacken is törtem az agyam. Nem tudom furcsa volt mióta meghalt Sebastian és nem tudtam, hogy miért.
Komolyan itt fogok megőrülni és még az is hidegen, hagyj hogy órákra se mentem be két hete. Ethan szólt, hogy az apja már egy halom házi dogával akar elllátni hidegen hagyott... nem akartam senkivel találkozni Ethanen kívül. Még Beccával sem.
Ami a születésnapján történt hát igen.. Ki akar ilyen születésnapot? Szépen elrontottam mindent és nem tudom miért volt az oka. A zöld házban vagyok a kandallónál ülök éppen. Végre Chase elhúzott Taylorral át veszem a megszokott helyemet.
Oké... talán kéne aludnom mert lassan 5 napja egy szem hunyásnyit sem aludtam. Hogy miért nem? Mert, nem tudtam.
Francokat fogok itt maradni kint a nyüzsiben.. Beindultam a szobába, Jesse úgyis Trixivel van.. szóval még jó hogy nem látott... szobatársam, és még is kerültük egymást.
Talán lehet, hogy jobb lett volna ha a szükség szobájába mentem volna de nem oda mentem inkább látható voltam mindenki számára, és maradjon is így. Úgy döntöttem, hogy lefekszem. Pedig csak délelőtt van.. A pizsamámat fogtam felvettem és bebújtam az ágyba amikor kopogást hallottam és kinyílt az ajtó.
- Haver Chris vagyok tudni szeretném ma be akarsz e jönni az órákra.
- Szerinted? Nem vagyok kíváncsi senkire... - Jelentettem ki ridegen és teljes erejéből becsapta az ajtót. N aigen vámpír morgás hallatszott a ridegségem mellett. Nem kívántam senkivel sem beszélni, de amikor éppen majdnem elaludtam... megint kinyílt az ajtó...
- Christopher megmondtam, hogy nem akarok senkivel társalogni... - Kiabáltam és pattant fel a fejem, de a tekintetem Beccát pillantotta meg. - Oh, szia én.. elnézést.. - Mondtam, mentegetőzve. Nem szabadna így látnia.. eléggé szarul festek jelenleg....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése