Lora

Szombat reggel...

Valahogy jobban örültem volna, ha Liliana büntetőmunkáját Ethaneal nem szombatra teszi és főleg nem reggel kilencre. De ha nekem rossz, akkor Darwinnak is rossz és ez nekem nagyobb részben jó. Szóval, most, hogy Lora Hemsworth ilyen inteligensen elmagyaráztad, hogy mit is akarsz, elkezdhetnél szedelőzködni, mert tíz perced van kilencig, Denkey irodája pedig nem éppen a pincében van.

Nagy nehezen kikászálódtam a pihe-puha ágyamból és bizonytalan léptekkel célba vettem a méregzöld és fekete márvánnyal díszített fürdőhelyiséget. Egyszerűen felfoghatatlan számomra, hogy Taylor mit tud már hajnalban csinálni. Soha nem látom felkelni. Mondjuk mikor én bekeveredek a szobámba, ő már az igazak álmát alussza. Szóval. Amilyen gyorsan csak tudtam, rendbe szedtem magam. Hajamat lófarokba fogtam, fufrumat pedig két csatt segítségével fejembúbjára tűztam. A jó öreg, talárhoz hozzá sem nyúltam. Hétvége van. Ilyenkor se talár, se eyenruha viselete nem kötelező. A prefektusi símer micsodám pedig... hát arról fogalmam nincs hol lehet. Lábakélt. Ethaneal egész biztosan idegbajt kapna, ha ezt meghallaná. Mr. Griffendél. Arcomon egy fintor futott végig, de utána inkább az öltözködéssel voltam elfoglalva, ami annyiból állt, hogy magamra kaptam fekete csukámat, egy sötét csőfarmert, valamont egy szürke hosszú ujjú pólót. A két pálcát - Darwinét is beleértve - zsebembe csúsztattam, majd bevágtam magam mögött az ajtót és kényelmes léptekkel indultam fel a negyedikre.

Christopher, nem értem miért hitte, azt, hogy majd ilyen egyszerűen megbocsátok neki. Azt meg, hogy rábízom Darwin pálcáját, eleve veszett ötlet volt. Semmi esetre nem adtam volna oda neki. Még mit nem. Álmodjon szépeket. Különben is, a kis viccéért még meg kell leckéztetnem. Nem tudom felfogni, hogy neki még mindig nem volt elég amit eddig kapott. Ha ezerszer nem, akkor egyszer sem mondtam el neki, hogy az égvilágon semmit nem akarok tőle, ergo ne is próbálkozzon. Nem ért angolul... komolan mondom, még egy ilyen eszeveszett idiótát nem látott még a világ. Arról már ne is beszéljünk, hogy azt kérte ne bántsam Liliana-t. Ez abszolút kétoldalú dolog. Hiszen, ha rendesen dolgozik, és nem fog idétlenkedni, akkor semmi akadálya, hogy én közben kedvemre szórakozok vele, úgy hogy ő tudni se fog róla. Viszont ha lustálkodik, szigorú módszerekhez kell folyamodnom. Azt pedig Christophernek nem kellene, hogy a fülébe jusson. De hát, amilyen meggyőző tudok lenni, nem lesz itt szükség még fenyegetésre sem. Nagyon remélem, Darwin érdekében.

A terem elé érve, már láttam is a Hollóhátas söpredéket, valamint Zacket. Na jó, ő volt az egyik kivétel a Griffendélesek közül, akit bírtam.

- Hello Zack - köszöntöttem vigyorogva a srácot, majd fagyosan a lányra pillantottam. - 'reggelt neked is Darwin. - Megvetően végig néztem a lányon majd az unott köszöntés után visszfordultam Zackhez. - Csak nem te is itt leszel? - kérdeztem komolyabban, mert ha nem kettesben leszek Okoskával, akkor oda a délelőtti szórakozásom. Az pedig nem lenne jó, mert halálra kéne unnom magam.