2010. augusztus 19., csütörtök

Sebastian

Tim

- Igen az exek kiborítóak tudnak lenni. Hidd el tudom én ezt. Volt egy pár húzós ex csajom. - Hát ex csajom az volt egy pár. Meg sem tudnám számolni. De nem igazán voltak olyanok akik egy hónapnál tovább bírták volna. Egy hónap? Dehogy is, már két hetet se tartottam meg egyetlen lánynak sem. Gyönyörű sulis évek. A suli ásza. De szép idők is voltak azok. De a leghúzósabb voltcsajom szerepét még mindig Amarilla drága tudhatja a magáénak. Úgy meg tudnám fojtani, de most komolyan. Na jó térjünk a jelenbe, semmi szükségem cirkuszra. - Jöhet... - Majdnem nem tudtam befejezni ezt a szót mert megpillantottam Brendont aki nem is akármerre ,hanem épp felénk tartott. Lebuktam. Még ahogy ezt kimondtam magamba, belső hangom is elcsúszott. Mi lesz itt...

Oh, csak a vámpírság. Na jó akkor most megnyugszunk. Nem lesz itt semmi baj. Ki gondolná ,hogy élek? És úgy nézek ki mint 17évesen? Hát senki.
- Nem báom. De mond csak ő az apád? - Csak most tudatosult bennem kivel is állok szemben. Lili, őt vittem el egyszer sétálni és ő állítólag Jesse egyik legjobb barátja. Remek kihívás. Mondanám ,hogy az élet rövid.... De nem az. De azért megnézzük bírom e lebukás nélkül.
- Kóstoltad már a Briseldio bort? Azt mondják egyenesen olyan érzés mintha olvadna a szádban és aki egyszer iszik az minden percében arra gondol. Mint a közönséges mugli drog. - Nyújtottam felé a poharat, de az utolsó pillanatban én magam ittam meg. - Ne bízz a halálban. Hamupipőke ha jól tudom... - Hajoltam meg előtte mint a bárók. Hát igen átok ül rajtam. Mindig tudom ,hogy lehet megszerezni egy nőt. De vajon ez rossz nekem? Hát nem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése