- Szóval ő is birizgálja a hajad - állapítottam meg nagy komolysággal, de aztán két kezemmel beletúrtam szőkés-barna selymes tincseibe. Imádtam játszani a hajával, olyan nyugtató volt. És ahogy felfelé nyújtózkodtam még szorosabban tudtam hozzá simulni izmos testéhez. Na jó, túl sokat fantáziálgatok mostanában, be kellene fejeznem.
- Hiperaktívságról jut eszembe, mintha le lennél fáradva - fordultam szembe vele és egy csábos mosolyt villantottam rá. Ahogy feltérdeltem a padon, megingott alattunk, majd nagy csattanással felborult. Szerencsére puhára estem. Jobban mondva Damonra. Mostanában maga vagyok a szerencsétlenség szobra. Sexy szobra. Lehet állíttatok magamnak egy szobrot. Sok munka lesz amíg egy idióta halandó kifaragja, mert senki nem tud még egy olyan tökéletes nőt kifaragni, amilyen én vagyok. Azt pedig nem nézném jó szemmel, ha nem lenne élethű. Ahogy megpróbáltam feltápászkodni a földről, meggondoltam magam. Éppen, hogy csak pár centire húzódtam el Damontól. Már megint a szemei... Lehet, hogy ki kéne vennem legalább az egyiket és csinálni belőle egy nyakláncot. Neki, még ugyis marad egy. Ne legyen telhetetlen.
- Mit gondolsz az esésről? Ügyetlen volt vagy ügyetlenül sexy? - kérdeztem pajkosan vigyorogva és megigazítottam hajamat, mely az alattam fekvő srác arcát birizgálta. Tökéletesen feküdtem itt rajta. Úgy döntöttem a vámpír témát hanyagolom. - Hát, csak gondolom. De igazad van, a nyomomba sem érsz. Nálam nem lehetsz jobb semmilyen téren - kacsintottam rá, majd puszit leheltem szája sarkába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése