- Darren! Darren! DARREN! – ordítottam már bele a telefonomba. Ez megőrült. – Ne nyúlj hozzá, inkább szólj Katienek, ő majd megcsinálja.
- Abigail, nem vagyok hülye meg tudom csinálni. – hangzott a felháborodott válasz. Imádom, amikor bizonyítani akar valami olyasmiben, amihez halványlila gőze sincs.
- Darren drágám, ne gyújtsd, fel a konyhát kérlek szépen. Múlt héten cseréltettem le a bútorokat.
- Szerinted a márványt, hogy tudom elgyújtani?!
- Te nagyon egyszerű, van ott fa is! Csak ne égesd le a házat, mire haza érek.
- Jó, jó. Szia.
- Szia, szívem. – mondtam, majd kinyomtam és a zsebembe raktam a telefonomat a táskámba. Nagyot sóhajtottam, majd felvettem a szokásos kislányosan bájos mosolyomat. Csak tudnám, miért szeretik ezt a pasik. Mondjuk, nekem nem igazán megy az a sexy, csábító és buja mosolygás, mint Zoénak vagy Reinának. Hát Rein annyit röhögtem annak idején. Szegény Darren mindig szívattak. Fogalmam sincs, hogy csinálta, de pillantással képes volt elérni, hogy Darren összekeverje a szavakat és ne tudjon értelmes mondatot kinyögni. Nem tudom Zoénak megy e ez, de nem hinném. Darren már sokkal keményebb azóta, hogy Reina otthagyta. Ebben a kocsmában van valahol egy vámpír rajtam kívül. Érzem a szagát. Aha, már meg is van. Az a szerencsétlen halandó meg elvágta az ujját, ez meg úgy látom még újonc. Hol van ilyenkor a teremtője? Nézzük csak… sikerült beleásnom a gondolataiba és emlékeibe, mikor helyet foglaltam a pultnál. Szóval a teremtője otthagyta, aki nem más, mint…. Bianca?! A rohadt ribanc, az a hülye Montiel is egy ilyen idiótát változtatott át. Áhh, ha még élne, most kinyírnám őt is. De Bianca drága most már tényleg halott. Elegem van a hülyeségeiből. Felhajtottam a poharamban lévő maradék italt, majd kecses léptekkel indultam el ahhoz az asztalhoz, ahol az újonc is ült.
- Elnézést, hogy megzavarom a beszélgetést, de egy kedves ismerősömet, Damon Wellest keresem. – mondtam mosolyogva, majd az újonc tekintetébe fúrtam az enyémet. „ Tudom, hogy vámpír vagy, azt hogy mi a neved és, hogy ki teremtett. Vagy bármi mást, amit akarok. Most pedig velem kell jönnöd. Köszönj el szépen a barátaidtól.” Szólaltam meg a fejében, majd visszafordultam a társaság felé.
- Meg tudnátok mondani, hogy hol találom őt? – kérdeztem még mindig mosolyogva. Megvártam, amíg választ adnak a kérdésre, aztán jelentőség teljes pillantást küldtem ööö…. Liam, igen így hívják, felé, aztán újra helyet foglaltam a pultnál.
Életünk szakaszai:
A Mentor
(3)
A vámpírvér jótékony hatásai
(1)
Akció
(7)
Az új prefektus
(8)
Barátság kezdete
(5)
Beszélgetés
(8)
Buli Griffendél Módra
(13)
Büntetés
(14)
Élők és holtak
(32)
Első lépések
(7)
Eltűnve
(6)
Esti találkozás
(21)
Farsangi bál
(7)
Fellélegzés
(7)
Furcsa Hétvége
(14)
Halálos edzés
(12)
Hírek
(24)
Kaland a Pályán
(15)
Kerítés
(8)
Két hét kettesben
(11)
Kezdetek
(4)
Kezdődik
(4)
Könyvtári találka
(34)
Következmények
(13)
Kviddics affér
(10)
Lebukás?
(19)
Még több méreg
(16)
Meglepetés
(5)
Mi lett más?
(8)
Mi történt?
(7)
Olvaszd fel jég szívemet...
(4)
Próbálkozni azért lehet
(11)
Roxmorti hétvége
(2)
Szerelem határai...
(7)
Szükség szobájában
(5)
Találkozás
(19)
Társ
(20)
Titok
(12)
Trimágus Tusa
(2)
True Friends?
(3)
Vacsora
(13)
Vámpír buli
(14)
Végső játszma
(9)
Véres szerelem
(7)
Veszekedés
(3)
Visszatért lélek
(7)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése