Sikerült rendeznem a levegővételemet, majd én is jól meghúztam a Lángnyelv Whiskeys üveget, aztán letettem a kanapé mellé. Muszáj lesz kijózanodnom egy kicsit. És most nem az alkohol, hanem Kiara hatásaira gondolok. Felültem, majd az ölembe húzta a lányt. Pár másodpercig fürkészően néztem szép arcát, majd felsértettem a csuklómat és a vért a lány nyakán, majd vállán lévő sebre csepegtettem, mire azok pár másodperc múlva összehúzódtak és már hűlt helyük volt, Kiara amúgy tökéletes bőrén. Nagyon sóhajtottam, majd homlokomat nekidöntöttem a lány vállának és lehunytam a szemeimet.
- Nem is tudod, milyen hatással vagy rám… - suttogtam rekedten. Ekkor azonban, mintha valami hangszórót építettek volna a fejembe, úgy szólalt meg apám hangja a fejemben. „ Damon, beszélnünk kell. Gyere ki a Tiltott Rengetegben. Khm… az nem fog menni. Mivel el vagyok foglalva és nem is tartózkodom az iskola területén. Akkor hol vagy? A Szellemszálláson, de… Mindjárt ott vagyok.” Villámgyorsan állítottam fel Kiarát és álltam fel én is az ajtó felé fordulva. Pár másodperc múlva halk lépések zaját lehetett hallani a rozoga folyosóról, majd kinyílt a penészes ajtó és belépett rajta Darren.
- Nem is értem, mit keresel itt fiam. Színvonalasabb helyen is elüthetnéd az idődet… - kezdte, majd mikor észrevette a mellettem álló lányt elhallgatott. Közelebb jött hozzánk, majd acélkék tekintetét érdeklődve függesztette rá, aztán egy féloldalas mosoly kúszott az arcára, mire Kiara észrevehetően elpirult. – Elnézést, udvariatlan vagyok, hogy be sem mutatkoztam. Darren Welles vagyok, Damon apja. – mosolygott. Akaratom ellenére is halk morgás szakadt fel a torkomból és kissé Kiara elé álltam, mire az apám még szélesebben mosolygott. – Talán megzavartam valamit?
- Semmi lényegeset. – válaszoltam fagyosan. – Mond, mit akarsz, még vissza is kéne mennünk az iskolába. – Darren pár másodpercig érdeklődve nézett rám, majd intett és átmentünk egy másik szobába a lányt egyedül hagyva. Karbatett kézzel vártam, hogy végre belekezdjen a mondandójába, de ő csak ráérősen vizsgálgatni kezdte az ősrégi tapétát. – Nos? – szólaltam meg türelmetlenül.
- Hmm… azt mondtad nem zavartam meg semmit, annak a lánynak a lélegzetvétele másról árulkodott. – mondta kajánul vigyorogva. Ennek meg mitől van ilyen jó kedve?! Nem szokott ennyit vigyorogni. Kivéve, mikor az a Reina nevű halandó, Chase nagyanyja látogatóba jön hozzá. De nem hinném, hogy most erről van szó. – Lachaint megölték.
- Tessék? Kik? – szólaltam meg megrökönyödve. Igaz, hogy Darren leszorította a negyedik helyről, de még soha nem fordult elő, hogy a tanácsból bárkivel végeztek volna.
- Azok a korcs lidércek végre tettek valami hasznosat is. Azért jöttem, hogy elmondjam, mivel megüresedett az Ötödik helye Nöax gyűlést tart. Ahol neked is ott kell lenned.
- Értem.
- Rendben, akkor én már megyek is, nem zavarlak tovább titeket. – válaszolta vigyorogva, majd elindult az ajtó felé. Mielőtt viszont kilépett volna rajta visszafordult. – Damon, ne csinálj semmi hülyeséget. – mondta, immár komolyan, majd elbúcsúzott Kiarától is, azután köddé vált. Visszamentem a lányhoz, majd levágtam magam a kanapéra és belebámultam a tűzbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése