Péntek van. Ami azt jelenti jön a hétvége, és a mulatozás pihenés... Ki mondja pihenésnek a kiképzést? Kezdem unni, és még Rebeccával töltöm a hétvégét. Egyszóval az alvási időm nulla... kastélyból elindultam Roxmorts felé és be a három seprűbe.
Persze kivel találkozik az ember? Legjobb barátjával Ethan Denkey... Persze, szokásához híven a dolgait csinálja. Nem érdekel...
- Ethan szevasz. Megyünk inni akkor?
- Csumi, haver ahham. - Mondta és elindultunk az úton, de közben csendesen lépdeltünk egymás mellett. Azt mondta beszélni akar velem de nem tudtam miről. Igazság szerint mostanában azt se tudom mi történik körülöttem. Olyan dolgokra nem emlékszem, hogy nem tudom egy szóval megfogalmazni. Bementünk a három seprűbe, majd két láng nyelv whiskeys üveget rendeltünk. Nézet ránk a pultos, de hát bocsi, kirugunk a hámból. Leültünk az egyik asztalhoz, én Ethannel szemben ültem.
- Figyelj, múltkor fura voltál. Nyílt leszek és őszinte. Mi a jó kurva élet van veled? Barna szemed volt, most meg kék.... - Oké nem erre számítottam.
- Nem tudom, vagyis tudom de nem akarok róla beszélni. Vannak, dolgok amiket nem mondhatok el. Nem tudom miket csinálok de sok dologra nem emlékszem.
- Na igen. Például arra, hogy az apámat fel akasztottad az óráján, majdnem. Neki lökted a falnak olyan voltál mint egy supermen. Haver, szerencséd, hogy apa jó fej volt az órán. Mindenki megrémült, még jó hogy nekem nem ugrottál.
- Őőőő... na igen. Nem tudom mi van velem mondom kérlek ne izélj már. Figyelj, ha tudok magyarázatot adni, te leszel az első aki tud róla. Bocs mennem kell szia. - Már fogtam is magam és leléptem. Kezemben egy Lángnyelv whiskeys üveggel vissza a kastély felé.
Na igen. Nem mindennapi lánnyal töltöm az éjszakát, egy csodás teremtéssel, aki már várt a kviddics pályán. Egyenesen az udvarra mentem, és köszöntöttem Beccát. Persze vele volt egy testőr mint mindig. -Darwin, nem akarsz elhúzni? -Fogta magát Marcus és lelépett.
- Szia, édes! - Csókoltam meg. - Mi legyen a mai program?
Persze kivel találkozik az ember? Legjobb barátjával Ethan Denkey... Persze, szokásához híven a dolgait csinálja. Nem érdekel...
- Ethan szevasz. Megyünk inni akkor?
- Csumi, haver ahham. - Mondta és elindultunk az úton, de közben csendesen lépdeltünk egymás mellett. Azt mondta beszélni akar velem de nem tudtam miről. Igazság szerint mostanában azt se tudom mi történik körülöttem. Olyan dolgokra nem emlékszem, hogy nem tudom egy szóval megfogalmazni. Bementünk a három seprűbe, majd két láng nyelv whiskeys üveget rendeltünk. Nézet ránk a pultos, de hát bocsi, kirugunk a hámból. Leültünk az egyik asztalhoz, én Ethannel szemben ültem.
- Figyelj, múltkor fura voltál. Nyílt leszek és őszinte. Mi a jó kurva élet van veled? Barna szemed volt, most meg kék.... - Oké nem erre számítottam.
- Nem tudom, vagyis tudom de nem akarok róla beszélni. Vannak, dolgok amiket nem mondhatok el. Nem tudom miket csinálok de sok dologra nem emlékszem.
- Na igen. Például arra, hogy az apámat fel akasztottad az óráján, majdnem. Neki lökted a falnak olyan voltál mint egy supermen. Haver, szerencséd, hogy apa jó fej volt az órán. Mindenki megrémült, még jó hogy nekem nem ugrottál.
- Őőőő... na igen. Nem tudom mi van velem mondom kérlek ne izélj már. Figyelj, ha tudok magyarázatot adni, te leszel az első aki tud róla. Bocs mennem kell szia. - Már fogtam is magam és leléptem. Kezemben egy Lángnyelv whiskeys üveggel vissza a kastély felé.
Na igen. Nem mindennapi lánnyal töltöm az éjszakát, egy csodás teremtéssel, aki már várt a kviddics pályán. Egyenesen az udvarra mentem, és köszöntöttem Beccát. Persze vele volt egy testőr mint mindig. -Darwin, nem akarsz elhúzni? -Fogta magát Marcus és lelépett.
- Szia, édes! - Csókoltam meg. - Mi legyen a mai program?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése