Rebecca

Én is nyomtam Liam szájára egy puszit, majd néztem Lilit. Megviseltnek és fáradtnak látszottak arcizmai és maga a lány is. Nem igazán tartottam vele mostanában a kapcsolatot, mondhatni elhanyagoltam Lilit. De hát, mind a kettőnknek volt más, fontosabb elfoglaltsága. Leültem az ágyra, majd figyeltem a két testvért. Sajnáltam Lilit, és az egész barátságunkat, hogy így tönkre tettük. Valakinek a kezébe kellene vennie a dolgokat. Mondjuk nekem. Végülis, én voltam az, aki sorozatosan lemondta a találkozókat a Halálfaló gyűlések miatt. De muszáj volt, és ez idő alatt, nem csak Lilitől távolodtam el. Mindenkitől. Kivéve Zacktől. Ő volt az egyetlen, akivel minden titkom megosztottam. Annak ellenére, hogy tudtam, bármikor elárulhat.

Gondolataim mély tengeréből, veszekedésük szakított ki. Liam, meg a hülyeségei. Miért kell neki gondolatokat olvasni? Egyenlőre csak rosszallóan megcsóváltam a fejem. Nem az én gondolataimat kémleli, addig nincs baj. De azért adhatna egy kis magánéletet a húgának is. Ugyan olyan önző mint Ethan. Ahogy leült a kanapéra átöleltem, majd fejemet vállára hajtottam. Meg kell keresnem Lilianát. Mielőtt Liam is magához húzhatott volna, hogy megcsókoljon, leugrottam a kanapéról, majd egy pálca intéssel átöltöztem. Most nem volt rajtam más, csak egy fehér bikini, valamint egy világos farmer miniszoknya.

- Megkeresem, most előbb én beszélek vele. Ha nem tudom egyedül végig csinálni, szólok. Kérlek, most ne gyere utánunk oké? Tudom, aggódsz érte, félted és szereted. De nem veszed észre, hogy te is olyanná fogsz válni, akárcsak Ethaneal. Uralkodni akarsz a húgodon, megmondani mit tegyen. Nem vagy az apja Liam, engedd el. Nem kislány már - mondtam halkan miközben letérdeltem elé, majd megcsókoltam.

- Sietek - csuktam be magam mögött a teraszajtót, majd szapora lépésekkel haladtam a tengerpartra, ahol Lilit sejtettem. Nem kellett csalódnom, a lány ott ült az egyik szikla szirten. Lassan odasétáltam hozzá, majd leültem mellé.

- Lili, tudom, már régen nem vagyunk legjobb barátnők. Neked már ott van Jennifer nekem pedig Kiara. De nem lehetne, hogy beszélgetünk? Vagy majd először én mesélek - kezdtem bele. - Annyi minden történt, nem is tudom, hogy hol lenne érdemes elkezdenem. Emlékszel még, mikor mindig leráztalak? Muszáj volt azt tennem. Mert ha akkor nem lépek, nem lenne, aki majd egyszer megbosszúlja apám halálát. Amarilla már halott, vagy én már nem is tudom, hogy mi van azzal a nővel. Egyszer él, néha meg előjön. Főleg, hogy megszállta Zacket. Aki ez miatt majdnem megölt. De, már vége, élek. Térjünk visszaoda, hogy apámat meg kell bosszulnom. Én csak félvámpír vagyok, ezt ugye tudod. Így nem lennék még elég erős, főleg, hogy nem is igazán vágyom a vámpír létre. Lidércekhez sem, Vérfarkosokhoz sem állnék be. Viszont van egy olyan társaság, akikhez egyszerűen már régóta húzott a szívem. Bízz bennem Lili, ugyan az vagyok mint régen, csak tele titkokkal. Ha megértetted, és tudod kikre gondoltam, keress meg - mondtam csendesen, majd lábamat az aranyszínű, forró homokba fúrtam és a tenger mentén sétáltam.