2010. július 31., szombat

Rebecca

Egyszerűen, szólni nem tudtam. Ha azt vesszük, bármikor hazudhatott. Ki tudja, mikor mondta azt, hogy jó volt, de közben egészen másra gondolt. Elegem van Liamből. Tönkre tett, aztán elhagy. Miért kellett neki egyáltalán beleavatkoznia az életembe? Miért kellett mindent felbolygatnia? Élhettem volna tovább a tökéletes életemet, de nem mert Liam egy seggfej. Elegem van. Halálfaló lettem, hát úgy is fogok élni. Itt a vége, soha többé nem leszek gyenge, nem fogok segíteni senkinek, nem leszek megértő sem. Már nem leszek ugyan az a Rebecca Crawford aki eddig voltam. És ha ez nem lenne elég, hát felveszem apám nevét. Rebecca Acerlot. Minden idióta Darwinon bosszút állok. Kezdve Liammel.

- Zack? - kérdeztem. - Tudod, elég furcsa, hogy pont te vagy itt - mondtam és keserű mosolyra húztam ajkaimat. - Téged dobtalak Liam miatt, erre te vagy aki megvígasztalna? - Makacsul jöttek belőlem a szavak, mégis megadóan simultam a srác karjaiba. Jobb is Liam nélkül. Nekem nem kell az a szerencsétlen, amikor itt van Zack. Végülis, voltam már együtt Zackkel, miért ne lehetne újra? Dehogynem lehet. És menni is fog. - Liam közölte, hogy szünetet akar tartani. De velem senki nem fog szünetet tartani, érted? Itt a vége. Mert neki is meg nekem is sok dolgom van. Így majd könnyebben megtudja őket oldaná. Hát persze, könnyebb lesz neki, nem kell azzal törődnie, nehogy lebukjon előttem - magyaráztam teljes elkeseredésemben.

- Ugye Ethant bezártad a Szükség Szobájába? Nem vagyok kíváncsi rá. Még mindig nem jutott el a tudatáig, hogy semmi köze a magánéletemhez. Ha megtudná, hogy Halálfaló vagyok, elsők között lenne, aki megölne. Vagy azt sem tartom kizártnak, hogy neki állna leszedni a tetoválást a kezemről. Nem teljesen normális, az se biztos. Neki sem ártana már egy normális kapcsolat. Az egy éjszakás kalandok nem az ő műfaja - dörmögtam Zack mellkasába. El akartam terelni a gondolatomat, nem gondolhatok folyamatosan rá. - Jó, hogy itt vagy - néztem fel rá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése