Amikor már a szobában voltunk egyre jobban forrt a levegő. A kanapén feküdt Becca, a kezem minden felé járkálni kezdett és a végén a melltartó pántnál állt meg. Míg azzal babráltam, addig a nyakánál apró csókokat dobáltam. Istenem, hogy milyen gyönyörű... Igen, szerencsére ez is jó ok volt arra, hogy elmenjek egy időre pihenőre., mert ha a közelébe vagyok akkor megszűnik körülöttem minden. Mint például most.
Az aprócsókokat, egyre lejjebbadtam neki, majd amikor a kezét megfogtam észrevettem valami tetoválást. Ő elhúzott magától és hátrált tőlem.
- Igen? - Kérdeztem tőle. Igazából tudom mi az a jel, és úgy vélekedek róla mint Ethaneal.. Megvetem őket, de most mit tegyek azzal, hogy egy halálfalóba lettem szerelmes? Tudom, hogy apám mit csinált két évig, Sebastiannal elmesélte, de nem tudom elhinni, hogy Rebecca is. - Figyelj, nem én szabom meg, hogy halálfaló vagy e vagy sem. Nem szeretem őket és tudod miért? Részben, amit apámmal művelt a te apád. De most ezért téged, nem foglak elitélni. Ha te ez vállaltad, vállald, de azt ne várd, hogy megfoglak dicsérni azzal ha megöltél egy embert. - Oktattam ki, a lányt.
- Én téged szeretlek, de ha meg tudod különböztetni a szeretet a gyilkolászástól annak fog a szivem örülni. - Mondtam neki, majd megcsókoltam. - Szeretlek, ha te el tudod visleni, hogy vámpír vagyok én azt tudom elfogandi, hogy halálfaló vagy. És a témát lezárjuk rendben? Csak egyet kérek tőled. Apám előtt ezt ne említsd.... mert akkor el fog tiltani tőled. Amit én nem akarom. Még azért benne van az a gyűlölet Sebastian iránt. Ezt csak azért mondom, hogy tudjad. Én nem mondok semmit erre mondtam. Szeretlek és te számítasz nekem nem az, hogy éppen mit csinálsz szabadidődben. Végülis, a vámpírok nem gyilkolnak? Dehogynem, csak máshogy. Ők csak eszik a vért, szóval... nekem ez a véleményem erről az egészről. - Mondtam neki, majd átüldtem a fotelra, és figyeltem Rebecca szemeibe. - Csak egy kérdés. Mióta vagy halálfaló? - Kérdeztem meg nyugodt barátságos hangon, majd a könyökömet a térdemre tettem és az arcomat a két tenyerem közé helyeztem. Mielőtt összejöttünk volna, elmondhatta volna szerintem akkor is ugyan ezt mondanám és minden oké lenne. Kikészítenek a nők a titkolózásukkal. - Becca, semmi titok rendben? Bármit elmondhatsz, nem adom tovább... - Mondtam neki próbálok bizalmas lenni hozzá, de akkor miért ülök a fotelben és nem mellette? Megfogtam a kanapén ülő lányt és magamhoz, húztam nem akarom megbántani ezért mindenki egyéni szoc problémája, ki micsoda. Bár ilyen könnyen tudnám Lili titkát is.... egyre agresszívabb... Most eszembe jutatta Becca húgomat, hogy ki kellene derítenem mit rejteget már lassan 1 éve. Soha senkinek nem beszél semmit és ha pasi közelében van kiabál mint egy ideg beteg... Jesse a legjobb barátja, de múltkor is leüvöltöte a fejét. Csoda, hogy a rokonait elviseli. De ezt a férfi utálatot nem értem nála.
- Hol is tartottunk? - Néztem az ölemben ülö lányra, és a dekoltázsára kezdtem adni a csókokat.
Az aprócsókokat, egyre lejjebbadtam neki, majd amikor a kezét megfogtam észrevettem valami tetoválást. Ő elhúzott magától és hátrált tőlem.
- Igen? - Kérdeztem tőle. Igazából tudom mi az a jel, és úgy vélekedek róla mint Ethaneal.. Megvetem őket, de most mit tegyek azzal, hogy egy halálfalóba lettem szerelmes? Tudom, hogy apám mit csinált két évig, Sebastiannal elmesélte, de nem tudom elhinni, hogy Rebecca is. - Figyelj, nem én szabom meg, hogy halálfaló vagy e vagy sem. Nem szeretem őket és tudod miért? Részben, amit apámmal művelt a te apád. De most ezért téged, nem foglak elitélni. Ha te ez vállaltad, vállald, de azt ne várd, hogy megfoglak dicsérni azzal ha megöltél egy embert. - Oktattam ki, a lányt.
- Én téged szeretlek, de ha meg tudod különböztetni a szeretet a gyilkolászástól annak fog a szivem örülni. - Mondtam neki, majd megcsókoltam. - Szeretlek, ha te el tudod visleni, hogy vámpír vagyok én azt tudom elfogandi, hogy halálfaló vagy. És a témát lezárjuk rendben? Csak egyet kérek tőled. Apám előtt ezt ne említsd.... mert akkor el fog tiltani tőled. Amit én nem akarom. Még azért benne van az a gyűlölet Sebastian iránt. Ezt csak azért mondom, hogy tudjad. Én nem mondok semmit erre mondtam. Szeretlek és te számítasz nekem nem az, hogy éppen mit csinálsz szabadidődben. Végülis, a vámpírok nem gyilkolnak? Dehogynem, csak máshogy. Ők csak eszik a vért, szóval... nekem ez a véleményem erről az egészről. - Mondtam neki, majd átüldtem a fotelra, és figyeltem Rebecca szemeibe. - Csak egy kérdés. Mióta vagy halálfaló? - Kérdeztem meg nyugodt barátságos hangon, majd a könyökömet a térdemre tettem és az arcomat a két tenyerem közé helyeztem. Mielőtt összejöttünk volna, elmondhatta volna szerintem akkor is ugyan ezt mondanám és minden oké lenne. Kikészítenek a nők a titkolózásukkal. - Becca, semmi titok rendben? Bármit elmondhatsz, nem adom tovább... - Mondtam neki próbálok bizalmas lenni hozzá, de akkor miért ülök a fotelben és nem mellette? Megfogtam a kanapén ülő lányt és magamhoz, húztam nem akarom megbántani ezért mindenki egyéni szoc problémája, ki micsoda. Bár ilyen könnyen tudnám Lili titkát is.... egyre agresszívabb... Most eszembe jutatta Becca húgomat, hogy ki kellene derítenem mit rejteget már lassan 1 éve. Soha senkinek nem beszél semmit és ha pasi közelében van kiabál mint egy ideg beteg... Jesse a legjobb barátja, de múltkor is leüvöltöte a fejét. Csoda, hogy a rokonait elviseli. De ezt a férfi utálatot nem értem nála.
- Hol is tartottunk? - Néztem az ölemben ülö lányra, és a dekoltázsára kezdtem adni a csókokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése