Liam:
Nem is tudom, miért vagyok ilyen idióta? Hiszen, ááá... tele vagyok zűrökkel.. Távol kell lennem Beccától, mert ha nem teszem meg akkor ki tudja a következő, alkalomkor megölöm és azt nem akarom....
Talán el kéne kerülnöm, mert a vére vonz ha a közelében vagyok és az nekem csak rosszat jelent oké, hogy félvér de akkor is... Ember akarok lenni, egyszerű halandó olyan nagy kérés ez!? Minek kellett Biancának átváltoztatni és lelép és... egyszerüen fáj, hogy.... minden hirtelen történt. Amarilla elrabol, Bianca átváltoztatása, és most ez... nem bírom már....
Ekkor mikor nagyon gondolkodtam és küzködtem belül odajött hozzám Rebecca...
- Nem az a bajom... majdnem megöltem Ethant, téged megharaptalak... Ha nem lép be, és jön oda időben akkor mostanra... - folytottam el az utolsó szavakat. Félvérek megtusnak vajon halni ezt sosem tudtam eldönteni.
Talán most fogok magamnak is hazudni, de meg kell tennem...
- Rebecca, ami most történt máskor is bekövetkezhet és én még nem tudom magam türtöztetni... Oké, ott van Abigail aki segít, de még nem megy nekem annyira... - Mondtam de nem néztem rá.
- Szerintem egy darabig ne találkozzunk... - Mondtam csendben. - Úgyis, mostanában van mind a kettőnknek elég dolga.. és be vallom, a partin az a hologrammom volt. Mivel az a nap volt, amikor már úgy éreztem nem bírom.. mert nem ettem két hete semmit éhes voltam és elmentem Franciaországba, vadászni. Nem akartam, hogy lásd milyen vagyok szal csináltam előző nap egy olyan másolatot magamról, ami még pont az hogy bírja a partikat... - Vallottam be, neki csendesen majd megcsókoltam fel álltam és elindultam a lépcsőn. - Figyelj, nem mondom hogy szakítsunk... de egyenlőre, tényleg a legjobb ha távol vagyunk egymástól. - Mondtam neki, majd hagytam el a hetedik emeletet és futottam be, sebesen a Mardekár klubhelyiségbe.. semmi kedvem volt sétálni hogy beérjen.
Nem is tudom, miért vagyok ilyen idióta? Hiszen, ááá... tele vagyok zűrökkel.. Távol kell lennem Beccától, mert ha nem teszem meg akkor ki tudja a következő, alkalomkor megölöm és azt nem akarom....
Talán el kéne kerülnöm, mert a vére vonz ha a közelében vagyok és az nekem csak rosszat jelent oké, hogy félvér de akkor is... Ember akarok lenni, egyszerű halandó olyan nagy kérés ez!? Minek kellett Biancának átváltoztatni és lelép és... egyszerüen fáj, hogy.... minden hirtelen történt. Amarilla elrabol, Bianca átváltoztatása, és most ez... nem bírom már....
Ekkor mikor nagyon gondolkodtam és küzködtem belül odajött hozzám Rebecca...
- Nem az a bajom... majdnem megöltem Ethant, téged megharaptalak... Ha nem lép be, és jön oda időben akkor mostanra... - folytottam el az utolsó szavakat. Félvérek megtusnak vajon halni ezt sosem tudtam eldönteni.
Talán most fogok magamnak is hazudni, de meg kell tennem...
- Rebecca, ami most történt máskor is bekövetkezhet és én még nem tudom magam türtöztetni... Oké, ott van Abigail aki segít, de még nem megy nekem annyira... - Mondtam de nem néztem rá.
- Szerintem egy darabig ne találkozzunk... - Mondtam csendben. - Úgyis, mostanában van mind a kettőnknek elég dolga.. és be vallom, a partin az a hologrammom volt. Mivel az a nap volt, amikor már úgy éreztem nem bírom.. mert nem ettem két hete semmit éhes voltam és elmentem Franciaországba, vadászni. Nem akartam, hogy lásd milyen vagyok szal csináltam előző nap egy olyan másolatot magamról, ami még pont az hogy bírja a partikat... - Vallottam be, neki csendesen majd megcsókoltam fel álltam és elindultam a lépcsőn. - Figyelj, nem mondom hogy szakítsunk... de egyenlőre, tényleg a legjobb ha távol vagyunk egymástól. - Mondtam neki, majd hagytam el a hetedik emeletet és futottam be, sebesen a Mardekár klubhelyiségbe.. semmi kedvem volt sétálni hogy beérjen.
Zack:
- Meg vagy haver? Mire volt ez jó?
- Direkt csináltam, mert Marcus kicsit más, és pont ezért... tudod kiváncsi voltam a reakciójára, de tudom hülye voltam ne szólj semmit. - Mondta Ethan én megcsóváltam a fejemet és ott hagytam. Ahogy gondolkoztam a mostani dolgokon, hogy Beccával, mint barátok találkozunk jól esett hogy vissza nyertem a bizalmát és tudok neki segíteni ha mást nem legalább hogy ne nevessen. Persze tudtam, hogy halálfaló ezt nem is mondtam el senkinek főleg, nem Ethannek aki elveri a seggemet, fakanállal... ahogy haladtam a lépcsőn le, éppen a fordulóban láttam Beccát, és Marcus akik beszélgetnek. Nem szokásom hallgatózni, de Marcust, legilimentáltam. Hát ez hülye... mi a fenéért, akarja hogy abba hagyják a kapcsolatot. Bolond a srác komolyan beszélek vele. Befejeztem a hallgatózást, és láttam hogy megy lefelé és Becca csak les tehetlenül. Szegény lány...
Megyek, oda hozzá és leültem.
- Hé csajszi, minden rendben? Mi történt köztetek? - Kérdeztem tőle, majd magamhoz öleltem és letöröltem, a könnycseppet az arcáról.
- Meg vagy haver? Mire volt ez jó?
- Direkt csináltam, mert Marcus kicsit más, és pont ezért... tudod kiváncsi voltam a reakciójára, de tudom hülye voltam ne szólj semmit. - Mondta Ethan én megcsóváltam a fejemet és ott hagytam. Ahogy gondolkoztam a mostani dolgokon, hogy Beccával, mint barátok találkozunk jól esett hogy vissza nyertem a bizalmát és tudok neki segíteni ha mást nem legalább hogy ne nevessen. Persze tudtam, hogy halálfaló ezt nem is mondtam el senkinek főleg, nem Ethannek aki elveri a seggemet, fakanállal... ahogy haladtam a lépcsőn le, éppen a fordulóban láttam Beccát, és Marcus akik beszélgetnek. Nem szokásom hallgatózni, de Marcust, legilimentáltam. Hát ez hülye... mi a fenéért, akarja hogy abba hagyják a kapcsolatot. Bolond a srác komolyan beszélek vele. Befejeztem a hallgatózást, és láttam hogy megy lefelé és Becca csak les tehetlenül. Szegény lány...
Megyek, oda hozzá és leültem.
- Hé csajszi, minden rendben? Mi történt köztetek? - Kérdeztem tőle, majd magamhoz öleltem és letöröltem, a könnycseppet az arcáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése