Pár perc múlva fordult a felállás, és már ő nézett le rám. Szívem ugyan olyan hevesen dobogott, akár csak az erdőben, de most élveztem ezt a vad ütemet. Szemeim élénken csillogtak a vágytól, mikor pedig ajkaink összefortak, egész testemet forrongás öntötte el. Karjaimat szinte akaratlanul fontam át izmos nyakán, így húzva közelebb magamhoz Damont. Csókunk egyre szenvedélyesebb lett, a végén mégis zilálva húzódott el tőlem, és arcát is elfordította. Az eddig kényelmetlen fekvő helyzetből feltornásztam magam, hogy láthassam Damont. Egyszerűen vonzott magához, és egyre többet akartam belőle. Hát, én se vagyok normális. De a csókja feltüzelt, az érintései pedig egyszerre voltak szenvedélyesek, mégis érzékiek. Én ezt nem bírom, vagy el kell mennem innen, vagy még több kell belőle.
Nyeltem egyet, majd néztem enyhén elnyílt ajkait, és akár egy kis macska úgy másztam közelebb hozzá. Hajam már összekócolódott, így most is a szemembe lógott. A srác közelsége megint sokkal hevesebb reakciókat váltott ki belőlem, és ez a vehemensség még az eszemet is elvette.
- Ki kérte, hogy fojtsd el? Nem emlékszem rá, hogy mondtam volna ilyet - vigyorogtam rá szenvtelenül, miközben elé térdeltem, és egyre közelebb hajoltam hozzá. Végig rideg, kék szemei keresztüzében égtem, melyek felperzselték az egész testemet. Vettem egy mély levegőt, és egyenes, sötétbarna tincseimet egy oldalra fésültem, hófehér bőrömet és legfőképpen ütőeremet szabadon hagyva. Tagadhatatlanul tetszett az az érzés, amit az erdőben váltott ki belőlem. Talán most egy kicsit elbizonytalanodtam, hogy mit csinálok, de aztán egyik kezét nyakamra helyeztem majd mielőtt megcsókoltam volna, rekedtesen suttogtam fülébe:
- Tedd meg, ha szeretnéd...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése