Ethaneal

- Rebecca, nem élek azzal hogy kihasználom más lányokat ha rögtön kidobnak. Már nem az avgyok el felejtetted? Ne feltételezz rólam ilyeneket, rendben?
Különben is segíteni akarok, és nem azért teszem helyre az agyadat, mert nem akarok tőled semmit. Ha akarok is nem mutatom ki, de itt most neked kell rendbe tenni a kapcsolatot Marcussal. - Szólt vissza, rideg hangon hozzá mikor közeledett felém és hallgattam a kiosztását...
Nem akartam elhinni miket mondd a de legszívesebben felpofoztam volna. Hogy mért nem tettem meg? Mert, lányokat nem bántunk és van bennem annyi tisztesség, hogy nem ütök meg senkit.

- Rebecca, ne beszélj így velem... Nem tartalak kurvának de ha te, azt mondod annak tartalak elnézést, kérek azért amiért merlek óvni a seggfejektől és főleg attól, hogy bármi bajod essen. Figyelj jó nem érdekel.. innentől kezdve csinálj amit akarsz. De ha valami bajod lesz te magad fogod megoldani. Különben is, mi közöm hozzá? Különben is... - Fojtottam el a szavam, és néztem a kezére.. - Oké, Rebecca itt fejeztük be és nem csak az unokatestvéri hanem a baráti kapcsolatunkat is. Zack mióta tudtál erről? - Kérdeztem tőlem és közben a kezére mutattam...

- Miről mi? Én, nem tudtam róla... mi van? Már azt hiszed, hozzám jön hisztizni? - Mentegetőzött, de tudtam mi az ábra... Elég, eddig próbáltam segíteni neki de most már sok belőle...
- A gyilkosok nem tartoznak a családi körömbe sem a barátiba... - Fojtottam el az utolsó szavakat és néztem rá lenézően. - Lehet, hogy rendes vagy... de a gyilkos éned ott van és én ki nem állhatom a gyilkosokat. Főleg az olynaokat akik Griffendélesek. Az ilyenek nem ide valók hanem Azkabanba. - Mondtam ridegen, majd elhaladtam mellette lenéző sajnálkozó pillantással. Lehet ostoba voltam, de most túl ideges ahhoz hogy vissza vonjam minden szavamat...

- Zack, szeretnék egyedül maradni...
- De...
- Kérlek..
- Hát jó.. - Mondta és elindult én meg, elindultam a Tiltott rengetegbe mert túl sok volt bennem a düh és muszááj volt levezetnem valahol. Csak tudnám miért kellett hazudnia. Miért nem lehetett megmondani, hogy mi az ábra, és titkolózni kell mindig. Elegem van... Liam is, Lili is... hülye egy családom van komolyan apám találhatott, volna egy nem zűrős családott... De az a legnagyobb szerencse Carol nem tartozik semmilyen lény közé. Haladtam közben befele az erdőbe és már kezdett sötétedni, azt se tudtam merre megyek, de ekkor egy gödörbe estem és bevertem a fejem.
Csak szavakat hallottam, meg hogy cipelnek.

- Vigyétek, pont ő kell... - Szólalt meg az ismeretlen, én rá néztem és utána elvesztettem az eszméletemet..

Jó sokáig, lehettem eszméletlen, mert mikor felébredtem egy rács mögött voltam, ahol sok szegény ember volt közöttük én voltam az egyetlen feltünő, ember aki pénzes volt és gazdag. Néztem hol lehetek, mindenhol furcsa lények vámpírok de ezek mások mint Zoéék.. Mi a picsa... Próbáltam higgadt, maradni de még is most valahogy megilletődtem és végig gondoltam, hogy miket mondtam...
- Észhez tért, a férfi...
- Remek, még 4 napig itt tartjuk, enni ne kapjon, sem inni ő lesz nekünk a főfogás. Darwin lány fia, akit egyszer agyon vertetek...
- Hogy mit csináltak az anyámmal? - Kérdeztem, és nyitva volt a rács és kimentem és nekik rontottam de ők a falnak taszítottak és tégla a fejemre esett. Ezek jóval erősebbek mint Darren vagy bárki más... inkább befogtam a számat, és kussban maradtam...mikor bezárták kulcsra a kilincset... Rebecca, bárki akárki..istenem, hogy miért pont most kellett ennek is megtörténnie...