Gúnyosan felhorkantam, majd a másik oldalamra fordultam és megpróbáltam eredeti tervemhez híven aludni. Hogy is mondjam… Darwin kibaszottul keresztbe tett nekem. Felálltam, berúgtam Christopher ágya alá véres takarót, megigazítottam a hajam (így mégse mehetek ki a folyosóra), majd elindultam sétálni egy kicsit. Ez a csaj nem teljesen normális. Ha legalább tudna hazudni, de neeem, neki még ez sem megy. Ez a Darwin egy rakás szerencsétlenség. Megráztam a fejem, majd a kviddics pálya felé vettem az irányt. Épp összefutottam a hollósok csapatkapitányával.
- Hé, Cuttridge, nem láttad Darwint? – szóltam oda neki, bár már magam sem tudom miért érdekelt.
- Miért kéne neked elmondanom bármit is Hemsworth?
- Hát, ha már úgy is lealázunk a Hollóhát-Mardekár meccsen, legalább a barátnőd ne tudja meg, hogy félrekefélsz. – vigyorogtam gonoszul. Végül összeszorított foggal elsietett, de előbb kinyögte az információt, amire kíváncsi voltam. Magammal elégedetten indultam el az öltöző felé, majd hanyagul nekidőltem a falnak.
- És akkor mi van? – húztam gúnyos mosolyra ajkaimat, majd végigmértem Lilianát.
- Nem tudom, mit hisztériázol. Hidd el jobban ismerem a női testet, mint te. – vigyorogtam gonoszul. Hát ez röhej.
- Igen? Én?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése