Ez most komolyan elnémított, elvette a pálcámat és bezárt az öltözőbe? Azt hiszem itt a vége az én híres önuralmamnak. Berúgtam az egyik, majd a másik ajtót és dühösen indultam a Hollóhát klubhelységébe. A folyosón találkoztam Lorával és sikeresen elmutogattam neki, hogy csinálja vissza a hangomat, amit kelletlenül, de végül megtett. Kivágtam a Hollóhát klubhelységének portréját, majd miután megbizonyosodtam róla, hogy Darwin nem tartózkodik ott, felmentem a lányok hálókörletéhez vezető lépcsőn. Feltéptem az ajtót, amin többek közt Liliana neve is fel volt tüntetve és miután beléptem hangosan becsaptam magam után. Megragadtam a csuklóját, majd felrántottam az ágyról és neki löktem a falnak.
- Velem te nem szórakozol Darwin. Kurvára nem érdekelned a problémáid és, hogy miért csináltad. De én nem vagyok egy a kis pitiáner barmok közül, akiket ismersz. – sziszegtem az arcába, majd elengedtem és hátrébb léptem tőle.
- Add vissza a pálcámat. – mondtam ridegen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése