Ez hülye. Nem csináltam semmit és máris rám támad. Oké, hogy utál, de miért kell még rájátszani is? Pocsék egy színésznő. Nem szólaltam meg, csak megcsóváltam a fejem és az ellenkező úton indultam el, mint Darwin. Naná, hogy ő hibázott és nem én.
- Szerencsétlen… - morogtam magam elé, de eszem ágában sem volt megállni és hallgatni a további hisztijét. Szerintem senki sem kíváncsi rá. Biztos van egy másik kijárat is valahol. Beértem valami rohadt nagy terembe, ahol félhomály uralkodott. Hol a jó büdös picsában vagyunk?! Esküszöm, hogy innen élve kikerülök Jesse és Christopher halottak. Oké, innen nincs tovább. Bassza meg! Levágódtam az egyik oszlop tövébe, majd unalmamban a varázspálcámmal kezdtem apró szikrákat kilőni a levegőbe. Az unalom nagy úr…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése