- Ethan már csak ilyen. – Egyszer fogom manipulálni azt se fogja megköszönni nekem. Egyszer kipróbálom rajta. El is gondolkoztam mikor amikor vissza megyek az iskolába.
Halloween partira vissza kell mennem úgyis kell majd valami izgis, max majd beszélek Damonnal ijeszgessük a diákokat.
- Amúgy, megtudja Ethan hogy itt vagy. Tudod, gyakorlom a képességem rajtad. Néha kihasználom és figyellek. Nem lesz mérges mikor megtudja kivel van. Csak dühöngeni fog. – Vigyorogtam rá. – Te azért, hogy pihengess és lazulj egy kicsit. Gondolom már eleged volt az iskolából, meg ránk fér, egy kis nyugalom is. Mindig közbe jött valami, az iskolában itt csak nem fog. Én meg azért vettem ki szabadságot, mert nem vagyok egy Damon aki a diák lányokat eszi… Én is emberi vért eszek, de azért megpróbálom magam kontrollálni, úgyhogy egyrészt ezért. Másrészt, azt a sok mindent helyre kellett tennem Olaszban amit Bia mondott. Egy hónap alatt elküldtem több ezer papírt, a lények is meg vannak majd valamikor visszatérek oda. – Vagy nem. De ezt már magamban tettem oda. – Harmadrészt, kutattam ki is vagyok valójában. Megtaláltam Nagyanyám naplóját Elmentem a szülő hazájába, és kicsit szétnézegettem. Röviden ennyi. – Asszem, vagy nem. Túl sok mindent mondok el, Rebeccának ez nem jó. És az a szerencséje félvér, de így is jó a vérének az illata. Nem tudom mit mondhatnék, ezek után mert most muszáj magam kontrollálni, előtte végülis még is azért ember…
Megcsókoltam, majd elindultunk a házból egyenesen a tengerpart felé. Jó kor indultunk el, mert már a nap szépen lassan ment lefelé. Itt ezen a részen az országnak gyönyörű a naplemente, és főleg amit utána jön.
Kiértünk a tengerpartra, ahol pár spannak, havernak intettem. Szinte mindenki kint volt a tengerparton. Hát igen, nem mindennap lát az ember gyönyörű fényt.
Sokan kijöttek ide, de legalább van asztalunk. Beccát leültettem az asztalhoz én mentem és kértem ki két színes koktélt.
- Hát te nem Emmával vagy?
- Szevasz neked is, Tom. Amint látod, nem. Már év elején szétmentünk. De jobb is így.
- Ki ez a szépség? Szívesen meg kettyinteném párszor.
- El a mancsokkal, ő az én barátnőm Thomas Chester Inkább menj és Oliviázzál. Látom az a feketeség rád vár. – Már jött is oda a társaságunkhoz, miközben a koktél megjött. Szia, Olivia. Na, vissza megyek mert én szőkeséggel vagyok Vörös helyett. Majd a parton találkozunk. – Biccentettem nekik majd visszasétáltam. Kevés alkohol volt, benne Becca koktéljába nem szeretném hogy berúgjon nekem. – Tessékegy színes finom koktél. – Mondtam és leültem vele szembe. – Becca, máshogy is csinos tudnál lenni. – Vigyorogtam rá, gonoszan. Perverz és rossz fantáziám… már hozták, a finom ételt. Rák, meg minden féle tengeri étel és kaviár. Mondanom sem kell a kaviár is ezekkel a finom ízletes ételekkel felpezsdíti az emberben a hormonokat. Gonosz gondolatom.
- Mit gondolsz vacsora után benne vagy egy kis fürdésben? Ha nem hoztál fürdő ruhát máshogy is fürődhetsz…. – Mondtam gunyorosan, neki..
Halloween partira vissza kell mennem úgyis kell majd valami izgis, max majd beszélek Damonnal ijeszgessük a diákokat.
- Amúgy, megtudja Ethan hogy itt vagy. Tudod, gyakorlom a képességem rajtad. Néha kihasználom és figyellek. Nem lesz mérges mikor megtudja kivel van. Csak dühöngeni fog. – Vigyorogtam rá. – Te azért, hogy pihengess és lazulj egy kicsit. Gondolom már eleged volt az iskolából, meg ránk fér, egy kis nyugalom is. Mindig közbe jött valami, az iskolában itt csak nem fog. Én meg azért vettem ki szabadságot, mert nem vagyok egy Damon aki a diák lányokat eszi… Én is emberi vért eszek, de azért megpróbálom magam kontrollálni, úgyhogy egyrészt ezért. Másrészt, azt a sok mindent helyre kellett tennem Olaszban amit Bia mondott. Egy hónap alatt elküldtem több ezer papírt, a lények is meg vannak majd valamikor visszatérek oda. – Vagy nem. De ezt már magamban tettem oda. – Harmadrészt, kutattam ki is vagyok valójában. Megtaláltam Nagyanyám naplóját Elmentem a szülő hazájába, és kicsit szétnézegettem. Röviden ennyi. – Asszem, vagy nem. Túl sok mindent mondok el, Rebeccának ez nem jó. És az a szerencséje félvér, de így is jó a vérének az illata. Nem tudom mit mondhatnék, ezek után mert most muszáj magam kontrollálni, előtte végülis még is azért ember…
Megcsókoltam, majd elindultunk a házból egyenesen a tengerpart felé. Jó kor indultunk el, mert már a nap szépen lassan ment lefelé. Itt ezen a részen az országnak gyönyörű a naplemente, és főleg amit utána jön.
Kiértünk a tengerpartra, ahol pár spannak, havernak intettem. Szinte mindenki kint volt a tengerparton. Hát igen, nem mindennap lát az ember gyönyörű fényt.
Sokan kijöttek ide, de legalább van asztalunk. Beccát leültettem az asztalhoz én mentem és kértem ki két színes koktélt.
- Hát te nem Emmával vagy?
- Szevasz neked is, Tom. Amint látod, nem. Már év elején szétmentünk. De jobb is így.
- Ki ez a szépség? Szívesen meg kettyinteném párszor.
- El a mancsokkal, ő az én barátnőm Thomas Chester Inkább menj és Oliviázzál. Látom az a feketeség rád vár. – Már jött is oda a társaságunkhoz, miközben a koktél megjött. Szia, Olivia. Na, vissza megyek mert én szőkeséggel vagyok Vörös helyett. Majd a parton találkozunk. – Biccentettem nekik majd visszasétáltam. Kevés alkohol volt, benne Becca koktéljába nem szeretném hogy berúgjon nekem. – Tessékegy színes finom koktél. – Mondtam és leültem vele szembe. – Becca, máshogy is csinos tudnál lenni. – Vigyorogtam rá, gonoszan. Perverz és rossz fantáziám… már hozták, a finom ételt. Rák, meg minden féle tengeri étel és kaviár. Mondanom sem kell a kaviár is ezekkel a finom ízletes ételekkel felpezsdíti az emberben a hormonokat. Gonosz gondolatom.
- Mit gondolsz vacsora után benne vagy egy kis fürdésben? Ha nem hoztál fürdő ruhát máshogy is fürődhetsz…. – Mondtam gunyorosan, neki..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése