2010. július 25., vasárnap

Rebecca

Miután Brendon eltűnt, sikerült letörölnöm könnyeimet és összegubancolt hajamat is rendbe hoztam. Nem tudtam volna elviselni, ha valami baja történik Liamnek. Igaz, hogy nem jártunk és nem is voltam szerelmes belé, de valahogy a hiányába sem tudtam volna beletörődni. Zack, már nem az aki volt. Rá már nem számíthatok. Az ő elvesztése is fájt, annyira fájt. Liam hiánya pedig szétszaggatta volna már így is megtépázott szívemet. Most is csak arra vágytam, hogy öleljen és ne engedjen el többé. 
- Liam, ha nem jövök rá, hogy akkor megharaptalak, akkor talán... - nem tudtam befejezni mondatomat, hiszen mielőtt még újra önsajnálatba roskadhattam volna, Liam száját az enyémre tapasztotta. Kellemes és felettébb megnyugtató volt csókja, egyszerűen nem akartam, hogy véget érjen. Pedig egyszer mindennek vége lesz. Egyik kezemmel megtámaszkodtam mellkasán, míg másikkal átkaroltam nyakát és vékony kis ujjaimmal selymes tincseibe túrtam. Egyre közelebb húzott magához és most valahogy szükségem volt a közelségére, így csak megadóan simultam ölelésébe. Zihlálva váltam el tőle, majd a sírástól kivörösödött íriszeimet az övébe fúrtam. 
- Minden szabály azért van, hogy megszegjük őket, ezzel én is tisztában vagyok - nyugtattam meg a srácot. - Kivéve az enyémeket. Azért lettek kitalálva, hogy ne essek el apróbb érzelmi hibákban - magyaráztam Liamnek. Hiszen, ha megszegem a szabályokat, túl könnyen érezhetem majd valakinek a hiányát, félő, hogy a vonzás törvénye érvénybe lép. Az pedig esélytelen, hogy Rebecca Acerlot Crawford szerelmes legyen, vagy csak sóvárogjon egy férfi után is. Nem fogok behódolni, mert az egyenlő lenne egy öngyilkossággal. Még nem érzem magam készen erre. De Liam közelsége most megnyugtat és a tudat, hogy biztonságban van, és éppen óvón ölel magához, most érdekes bizsergéssel jelzi, hogy ez már nem csak puszta barátság. Pedig a négy hétből ez még csak az első...

- Visszamegyünk? - kérdeztem suttogva, majd éreztem, ahogy karjait lefejti rólam, így apró kezemet az övébe csúsztattam. Még egy utolsó pillantást vetettem a gödörre, majd elindultam Liam mellett.
- Egyébként ki az a Bianca? És mit akart tőled? - kérdeztem érdeklődve, ahogy már a Tölgyfa ajtónál jártunk. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése