2010. augusztus 2., hétfő

Rebecca

Talán nem kellett volna felébresztenem Christophert. Mint ha meg akarna gyilkolni, úgy nézett rám. Pedig én aztán semmi rosszat nem tettem, csak éppen ki akartam deríteni, mi történt közte és Ethan között. Egy kicsit hátrább húzódtam, mielőtt még valami hülyeséget csinálna. Magamból kiindulva, mióta halálfaló lettem, sokkal ingerültebb és meggondolatlanabb voltam. Talán együtt járt azzal a nyomással, ami rám nehezedett ezáltal, hogy beálltam a Sötét oldalra. Igen, a rosszakhoz. Mondaná anyám. De nem értem aggájait, hiszen a Vámpírok között is vannak akik a sötét oldalhoz tartoznak. A Halálfalók mivel rosszabbak, mint a vámpírok? Semmivel. 
- Nyugodj már meg Christopher - üvöltöttem a srácra, majd a falhoz löktem. Aprócska, törékeny lány voltam, de mivel fél vámpír voltam az erőm felért egy átlagos fiúéval. - Én csak meg akartam tudni, mi van veled - mondtam már lágyabban, majd elfordítottam arcomat. Sebastian mit szólna, ha megtudná, két gyereke is a nyomdokaiba kíván lépni? Egy bizto, határozottabb vagyok, mint Chris. Én végig csinálom, nem lesz szükségem senkinek a segítségére. Egy napon pedig átveszem apám helyét és én leszek a vezér. 
- Christopher, ha csak egy ujjal is hozzáérsz Zack McCartey-hoz, velem gyűlik meg a bajod. Ebben biztos lehetsz. Megértettük egymást? Az anyja nem érdekel, de Zacket nem bánthatod. Ő majd az enyém lesz - mondtam ridegen csillogó szemekkel, majd hátráltam néhány lépést és hátamat a pince hideg téglafalának vetettem. 
- Tudtad, hogy én is Halálfaló vagyok? - vontam fel a szemöldököm kérdőn, mert nem emlékszem, hogy említettem volna neki akár egy szóval is. 
Rohanva érkezett meg Liam, majd kezdett el rögtön sületlenségekről beszélni. Azt se tudtam miről van szó? Amit megértettem, hogy fogadtak valamiben. De ennél többet nem sikerült felfognom.
- Na, jó. Most akkor lassabban. Néha rólam is tudomást lehetne venni - mondtam durcásan ahogy csípőre vágtam vékony karjaimat. - Szóval. Miről van szó? - Mikor Chris nyitotta volna a száját és rávágta volna, hogy "semmi, nem olyan fontos", megelőztem. - Nem Chris, nekem ne mond, hogy nem olyan fontos. Gyerünk, hallani akarom. Liam, te pedig ne próbálj falazni. Nem vagyok hülye. Minek kell nektek mindig hülyeséget csinálni?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése