Rebecca

Ahogy Lilike kiment megforgattam szemeimet. El ne képzeljék, hogy majd neki is ugrálok. Hát nem azért vagyok itt. Már csak öt nap és végre visszamehetek a saját szobámba. Amit Ethan és Liam kapni fognak tőlem pénteken, azt egyik sem teszi zsebre. Megőrülök tőlük. És akkor még Derielle is. Férfiak.

- Minek mennék a szobádba? - húztam fel kérdőn szemöldököm, de aztán még is csak követtem az emeletre. Szobájába érve vállamat hanyagul a falnak döntöttem és fejemet enyhén oldalra fordítottam, így szőke hajzuhatagom most előrecsúszott. - Fáradt vagyok Derielle. Mond, mert utána mennék aludni. - Egyik kezemet a nyitott ajtó kilincsére tettem, másikkal pedig számat takartam el, hiszen nyomatékul éppen most ásítottam. Mielőtt még mondott volna bármit is, az ajtó bezárult én pedig neki estem a nyitott szekrény ajtónak. Értetlenül felvontam szemöldökeimet, majd csípőre vágtam fehér kezeimet.

- Derielle, ne szórakozz velem. Nincs kedvem a szobád közepén elaludni. Ha nem nyitod ki az ajtót én fogom kinyitni, de akkor garantáltan nem marad belőle semmi. - Angyalian elmosolyodtam, majd előkaptam pálcámat, majd unottan pöccintettem vele, és az ajtó már fel is robbant. Vagyis kellett volna neki, de rá kellett jönnöm, hogy az iskola ajtóit és berendezéseit, valamiféle bűbáj védi. Isteni. Arcom még mindig értetlenséget tükrözött.

- Nem Deriellet, ne is álmodj. Nem azért jöttem ide, hogy a perverz igényeidet is kielégítsem. Arra Lilit használd. Én nem fogok veled lefeküdni. Egyszer már elrontottam így egy barátságot, most nem fogom megtenni. Különben is, ott van Liam, akit nem csalhatok meg. Tudod, elkéstél. Három hónappal ezelőtt még lehetett volna köztük valami. De ez most már csak a múlt. Neked Lilike nekem Liam. Most pedig nyisd ki az ajtót - parancsoltam rá, és megdörzsöltem szemeimet. Nem szabadott volna elfordulnom, hiszen Dean nem tétlenkedett. Suhintott pálcájával és végig nézhettem, ahogy leszakadnak rólam ruháim.

- Most így, hogy a francba megyek vissza a szobámba? Nem félsz, hogy Lili bármikor lemondhatja azt a csajos estét és beeshet a szobádba? - kérdeztem gunyorosan. - Derielle, egy lépést se gyere közelebb. Nem fekszem le veled és kész - szóltam ridegen a fiúra, aki egészen közel sétált, majd magához húzott. - A nem az nálam NEM-et jelent - üvöltöttem, majd lekevertem neki egy pofont és zilálva fordultam ismét az ajtóhoz.