2010. augusztus 7., szombat

Christopher

Miután felsegített és átrakott az ágyra, nem mertem ránézni a nővéremre fájt, hogy elkotyogtam pedig nem akartam. Minden reményem oda lett, hogy valaha bízni fog bennem Becca. Fog e? Újra fel kell építenem a falat, szépen megcsináltam magamnak. A fájdalmat csillapította, de fogalmam sem volt mit mondjak neki, mert még sem zúdíthatom rá, hogy bocs Nate csinálta az egészet.
- Mi történt velem? Figyelj először is, röviden összefoglalom hogy egy erdőben voltam mikor Nate, rám talált ahol volt Brendon és Liam is. Meg Zoé.. Brendon kitagadta Liamot utána nem tudom minden gyorsan történt veszekedtünk Nathanielel egy sort és veszekedés közben ejtettem ki a neved. Nem szándékosan. Ha tehetném visszapörgetném az időt... utána visszahoppanáltam a szobába és... egy kis baleset történt semmi több... - Mondta habozva, és hazudtam a "kis állítólagos balesetről..." Cruciót, meg a lábtörést nem igen nevezném annak pláne ha Nathaniel csinálja ezeket. Esküszöm ha tehetném megölném, de nem teszem meg.
- Becca, elmegyünk egyet sétálni? Vagyis... gurulni.. nem vagyok az az egy helyben maradó. - Mondtam Beccának és felsegített, de előtte szerintem habozott és beleültem a kocsiba. Hogy én, hogy utálom ezt. Honnan szerezte ez a balfasz? Gondolkodtam rajta. Hmmmm... kimentünk a szobából, az emeleten legalább tudunk közlekedni számos hálószobák voltak a bal oldalon de most másik irányba fordultunk ahol, sötét volt és minden kopott ilyen raktár szerüség. Kíváncsivá tett, mutattam Beccának merre menjünk. hmm igazam lett, a sötét zúgban számos kacatok és írások voltak, ahogy beljebb mentünk.
- Állj csak meg.. - Szóltam rá, és egy doboznál álltunk meg. Azért a kezem hosszu volt így elvettem azt és belenéztem. Wow!
Olvasni kezdtem a történeteket...

"Soha nem gondoltam volna, hogy idáig jutunk. A szőke hajú lánnyal éppen az erdőbe tartunk, mert a segédtanárur aki egy pöffeszkedő alak, Griffendéles kirándulást szervezett az erdőbe. Komolyan nem normális. Szokás szerint azt a ruhámat vettem fel amit a lánytól kaptam születésnapomra. Tetszeni akartam a tanárnak, de soha nem mondtam el, senkinek akkor.
Rossz ösvényen mentünk be. Mondtam ijedten, hogy valami nem stimmel erre elrabolnak minket... Soha nem gondoltam volna, hogy ez lesz legalábbis, velünk. A csöppke apró leányt, előbb bevitték a gyilkos terembe én meg még a rácsok mögött voltam. Sok hulla és gyilkos lény. Csak ennyit hallottam, hogy szaladj! Mikor kinyították és én futottam ahogy a lábam bírta. Komolyan veszélyes volt. Én futni kezdtem de elkaptak, és csúnyán helyben hagytak. Bevittek a barátnőmhőz, de engem megharaptak és vittek is el, ő még ott maradt...utána arra emlékszem, hogy egy kedves férfi mentett meg, a szörnyűségtől...."

Néztem Rebeccára, ahogy olvasni kezdtem ez.. ez... közben már a kezembe jutott még egy történet.

"Milyen körülmények között él az az ember, ha tudja nem tehet semmit!? Én csak tudom. Már 10 napja, hogy a szárnyasvadkanba járok és nem a Három Seprűbe. Először úgy gondoltam, hogy jobb a változás mert, a csajozós, drága párom megint kiborított és az Olaszországi pasas is, hát hogy is mondjam egy kicsit durva volt. Ma a szokottabnál is részeg voltam. 3 üveg Whiskeyt bíztos, lehúztam és utána mi történt nem tudom.. vagyis de. Odajött hozzám, az egyik ház és évfolyam társam. Ő is ivott, de nem annyit mint én. Megint produkáltam magam. Felkísért az egyik szobába, én először a fürdőbe mentem be, legalább kicsit térjek észhez mert nem tudtam. A barna hajamból a gumit kiszedtem. Amikor kiléptem a fürdőből, a sármos, helyes jó képű srác ot tült az ágyon. Tudtam, hogy a legjobb barátnőm pasija és, hogy tilos hozzá nyúlni más, barátnő pasijához, de én mit tettem ennek ellenére, megtettem. Lefeküdtem azzal akit a bátyjámnak gondoltam, mikor nincs velem a tesóm. Annyiszor, volt az eszemben hogy nem szabad.. és senkinek nem beszéltünk róla. A csajozós, Mardekáros srác aki hogy mondjam jó képűvolt és még is a párom, nem tudtam hányadán állok vele. Ezt majd eldönti a jövő nem tervezek előre semmit. Még gyerekeket sem.. "

Ahogy elolvastam, csodálkozva meredtem a papirra ezt azért nem kéne Beccának látni. Esküszöm megfojtom. Azt mondta titok akkor miért olvasom még is itt? Miért? Miért? Miért? A második írás, tuti az az este amit elmesélt.. istenem, hogy én idáig jutottam. Tovább olvassgattunk és ha jól látom Becca is talált valamit.
- Ennél érdekesebb biztos nem lesz.. Mi az Becca mit találtál? - Kérdeztem a nővéremet, mert ő is olvasni kezdett...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése