2010. augusztus 5., csütörtök

Liam

Hallgattam a történetet, amit már hallottam egyszer nem akartam elmondani neki, így csak figyeltem csendesen. Apa elmesélte kérdezés nélkül.. mikor kis srác voltam, így belegondolva tényleg szörnyű, de nem hibáztathatjuk Zoét. Végülis meg volt a választása és ő inkább választja azt az életet, hogy ő él így minthogy olyan gyereket neveljen fel akit nem érdemel. Beccáékat annál inkább.

Hogy Amarilla is terhes lett az apjától azt a mai napig nem akartam elhinni, de ezt nem csak Brendontól hallottam hanem Sebastiantól. Azért beszélgettem én Christopher apjával régi időkről, mert néha érdekeltek ezek a történetek. Nem hiába olvastam el Prue naplóját is.

-Mikor a csókot félbeszakítottam ennyit mondott Zoé, hogy ne és a nyakamba akaszkodott és viszsa csókolt. Gondolataimban Rebecca volt és Zoét tényleg Rebeccához hasonlítottam komolyan nem vagyok normális.

Nathaniel gondolatai jutottak eszembe vigyázz Zoéra. Vigyázok vigyázok csak nem mindegy hogy hogyan. Belül vigyorogtam ezen kívül pedig érzelmes voltam és szokásomhoz híven nyugodt. - Ugye, tudod hogyha ezt a lányod megtudja nagy bajban leszünk? - Tettem fel a kérdést, miközben a felsőjét vettem le és adtam a nyakára és a dekoltázsára az apró csókokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése