Rebecca

Egyszer csak egy emlékben találtam magam. Nem értettem miért kapott tőlem ennyi bizalmat Dean, de valahogy rá tudtam bízni magam és hagytam, hogy odavigyen ahova akar. Egy szó nélkül, mégis fájdalmas arccal néztem végig történetét. Senkinek nem lehet tökéletes élete, de manapság ez a rengeteg fekete mágiával kapcsolatos történés tönkre teszi az emberek életét. Már nincsenek békés családok, ahol otthon a kandalló tüzénél az apa könyvet olvas a gyerekeinek, miközben az anya főz. A varázslók ideje is eljött. Mindenkinek a kezébe kellett vennie sorstá, ha túl akarta élni ezeket az éveket. A családok szét estek, és egyre több halálesetről, eltűnésről számoltak be az újságok. Most pedig egy borzalmas családi titoknak lehettem tanuja. Amikor már Tomot bántalmazták, nem bírtam tovább így inkább elfordultam, és arcomat Dean mellkasába temettem. Megfogtam a kezét és kérlelően néztem rá. Nem akartam, hogy ő is végig nézze. Nem ismertem ezeket a fiatalokat, mégis fájt amit velük tettek. Nem tudtam elképzelni, hogy ennyire gerinctelenül viselkedjen valaki. Egyszerűen szörnyű volt látni... Azért mégis kíváncsi lennék rá, hogy apám, hogyan halt meg. Az nem lehet, hogy beteg lett volna, hiszen arról én is tudtam volna. Nem halhatott meg párnák között... el sem tudtam volna képzelni, ahogy betegen forgolódik a kórház intenzív osztályán.

Visszatérve a jelenbe, erőtlenül rogytam le a baldachinos ágyak egyikére, majd figyeltem Deant.

- Nem tudtam, hogy... ott voltál... én sajnálom Dean. Nem akartam, hogy ezt újra meg kellett élned. Én meg azért nyafogok, mert apám harminc év után elhunyt. Nagyon sajnálom, nem tudom mit mondhatnék - ölembe hajtottam fejem. Nem tudtam mit mondhatnék Deannek. Még most is sokkoltak a látottak.

- Ha apámat nem hozhatom vissza, nem engedem, hogy az egyik volt legjobb barátnőmnek és Liamnek bármi baja essen - felálltam majd odasétáltam a sráchoz és szemébe nézzen. - El kell mennem. Ígérem, nem csinálok hülyeséget. Szólsz Liamnek, hogy amint tudok jövök? Vigyázok magamra - mondtam csendesen, majd megszorítottam Dean kezét és taláromat magamra kanyarítva kiléptem a klubhelyiségből. Már nem sírhatok. Annak vége....