- Hogy hogy miért nem csaphatom be? Mert a lányom! Eget rengető tény, de Rebecca még mindig a lányom. - Nem találtam ennél észszerűbb magyarázatot. De hát, ez volt az igazság. Anyám sem feküdt le Brendonnal, sem Darrennel, sem... álljunk csak meg. Hiszen anyámat Sebastian megdöntötte. Hogy ez eddig miért nem jutott eszembe? Csupán mert nem akartam magam erre emlékeztetni. Most legyek olyan mint az anyám? Hiszen ő ezek után is büszkén tudott rám nézni és soha nem szégyelte tettét. Ha azt nézzük, soha semmiért nem volt lelkiismeret furdalása. Lehet, nem is volt neki...
Pár percig még kifelé néztem, majd tekintetemet Liamre emeltem. Ő is akarja. Csak egy egyszeri alkalom lenne, most először és utoljára. És soha senkinek nem kell megtudnia. Én tudom tartani a számat és remélhetőleg Liam is. Csak nem akarja, hogy Rebecca végleg meggyűlőlje. Annyira nem lehet hülye. Már csak egyet remélek, hogy Rebecca és Liam, soha nem fog szétmenni. Nekem és Brendonnak nem sikerült. De nekik tökéletes jövőjük lehet együtt. Szeretik egymást... Mi kell még? Az a baj, ha csak ez kellene, hogy az emberek örökre együtt maradjanak, akkor én már réges régen Brendon felesége lennék. De nem. Minden a feje tetejére állt. Az egész a Kviddics Meccs előtt kezdődött. Ha akkor nem fekszem le Sebastiannal, akkor még mindig Brendon mellett lennék. Azonban nem így történt. Megbántottam, összetörtem és megaláztam. Pedig nem ezt érdemelte, Ő nem. Ha most itt lenne, elmondhatnám neki mennyire sajnálom, de az nem én lennék. Megbántam, de nem merem beismerni. Most meg itt van a fia. Ez is a sors egyik remek játéka. Csak nem értem, miért én vagyok a főszereplő?
- Nem, az nem fáj neki - mondtam halkan, miközben arcomra derűs mosolyt varázsoltam. Ha most ránézek, elvesztem. De már nem érdekelt. Ő nem fogja bánni. Én sem fogom. Élem az életem, ami még jó hosszú, és mindent ki kell próbálnom. A hold látványa egyszerre volt nyugtató és rejtélyes, pont ahogy Liam is. Neki dőltem mellkasának, majd hallgattam szíve egyenletes dobogását. Örültem, hogy itt van mellettem, de soha nem hittem, hogy valaha ő fog megvígasztalni. Pont Brendon fia...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése