Rebecca
Átültem mellé az ágyra, de csak félig hallgattam szavait, melyek nem voltak túl valóságosak. De kit érdekel? Nem is egy szerelmes, baromra van most szükségem, hanem egy igazi férfire. Habár, akkor lehet, hogy nem Zac-el kellene kezdenem. Egy alkalomra megteszi. Ahogy ajkai egyre közelebb értek számhoz, lehunytam szépvágású szemeimet, majd én is közelebb hajoltam hozzá. Gyengéd csókban forrtunk össze, de aztán megfeledkezve magamról, fontam törékeny karjaival át izmos nyakát. Imádom a Kviddicseseket. Egyszer meg kellene köszönnöm valakinek, hogy kitalálta ezt az isteni sportot.
Belemerülve a csókba, észre sem vettem, ahogy eldőlt az ágyon, magára húzva engem is. Térdeimet csípőjéhez szorítottam, miközben kezeimmel mellkasán támaszkodtam meg. Szőke hajam kócosan és rakoncátlanul lógott Zac arcába. Rávigyorogtam, de mielőtt még megcsókolhatott volna, feljebb tornásztam magam, és hajamat hátra simítottam. Visszahajoltam hozzá, majd az arcára leheltem apró csokokat. Pár percmúlva szája sarkába is nyomtam egy gyengéd csókot, de akkor már maga alá is fordított és vadul kezdeményezte a következő csókunkat. Ez már cseppet sem volt visszafogott, vagy kérkedő. Hamarosan lekerült rólam minden ruha darabom, és Zac is csak alsó nadrágban volt már.
- Nem is biztos, hogy tudnád hozni az átlagot. Nem félsz, hogy alul maradsz másokkal szemben? - kérdeztem pimaszul, miközben mellkasán simítottam végig és megcsókoltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése