2010. július 15., csütörtök

Zac és Ethan

- Kincsem, ne pimaszkodj velem mert azért jobb vagyok egy Silvermoonnál. - Mondtam neki, majd megcsókoltam, utána apró csókokat dobáltam a dekoltázsára, ami tökéletesen gyönyörű volt. Na igen... Nem hiába az anyja Zoé Crawford, akit szintén... Vigyorogtam rá, majd belenéztem a szemeibe és így szóltam.
- Gyönyörű vagy, és Sexy... meglátjuk milyen vagy.... - Mondtam csendesen, és a takarót magunkra húztam. A többit az emberek fantáziájára bízom.
Egyszerűen, mesés ahogy ez a lány teszi a dolgát, mintha az érzelme mesélné mi van vele, mit érez és mit hiányolt mind idáig. Szenvedély, Tűz és Kaland... Ezt a hármat tudtam adni neki. No igen, Rebecca Acerlot nem semmi leányzó. Mondhatnám, hogy néhány idősebb csajt is felülmúl. Nem mindegy, az ember milyen lánnyal kezd. Féltem, hogy kezdő de tudja a dolgát, és élvezem is.
Úgy este felé járhatott az idő.. egész délután bent voltunk a szobába, és ki nem mozdultunk. Feküdtünk az ágyon, és egyszerüen jól esett egy ilyen nőszeméllyel. Elégedett voltam, és nem kicsit voltam nyugodt...

- Egyszerüen, csodás voltál. - Mondtam neki mosolyogva, amikor hallom hogy az ajtó nyílik és dalolászik valaki.
- Lálálálá, megnyerjük a kviddicst és a Tusát utána fél iskola az enyém.... - Jött be hangosan gondolkozva és lemerevedett. - Mi a... Zac McCarthy, nem megmondtam amit.... - Jött oda hozzánk leszedte a takarót és kirángatott az ágyból.
- Haver nyugi van.... - Ekkor behúzott én se haboztam, már adtam is az ütést.
- Rebecca Acerlot, most azonnal felöltözöl és kimész a szobából. Indulj be a hálódba beszélgetni akarok veled... - Mondta neki, szigorú aggódó hangon.

- Becca, hallgas rá..
- Te befogod... - Mondta és majdnem megfojtott, amikor a fájó pontjába találtam. Mondanom sem kell sosem verekedtünk ennyire, de tőlem miért félti Beccát? Nem vagyok az a fajta aki megbántja ezek után végképp nem.
- Nyugodj már meg, te IDIÓTA BAROM ÁLLAT. - Üvöltöttem torkom szakadtából, úgy ahogy még senki nem hallott. - Mi a fasz bajod van neked? Nem igaz. Bántottam? Nem akkor meg? Azt, mondta ne előtted csináljuk tessék. Jó, bocs az ágyadon voltunk kimosom majd a lepedődet oké? Nyugodj már te MARHA! - Adtam neki a jelzőket.

- Az unokahúgomról van szó, akit a bátyja leszar. Bocsánat, de féltem az olyanoktól mint tőled. Nem szeretném ha megrikatnád. Tudod ez a legnagyobb bajom. Ha tudsz normális is lenni akkor beszélünk. - Mondta nekem, majd kiviharzott Beccával, a háló felé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése