2010. július 13., kedd

Christopher

- Zac hányszor mondjam meg nem jöhetsz velünk? Komolyan csak rá akarok ijeszteni, úgyse szereti a farkasokat.
- Christopher, a tűzzel játszol... Lorának baja lesz tudod kivel fogsz találkozni?
- Na mond, haver..
- Chaseel...
- Ugyan, leszarja a Húgát. Azt se tudja mi fán terem a violat. Nyughassál már Zacky... - Köszöntünk el amikor megláttam, a hölgyeményt. - Jól vagy? Szia.... - Messziről lehetett hallani a csapódást... - Drága, a magassarkú pont nem való ahhoz, amit most csinálni fogunk. Nem tennéd meg, hogy leveszed? AMúgyis rühellem a magassarkú cipőt. Kitalálom. Becca műve. Ugye? Gondoltam. - Csóváltam meg a fejem... tényleg azt hiszti lefekszek az első alkalomkor A tesójával? Na a kis libuska, tud. De nem. Én nem vagyok Alex, aki már az első randin vagyis nem is randin lefekszik a csajjal. - Csinos vagy, de most tényleg nem romantikázni fogunk.. A tesódat egyszer megleckéztetem, és a szájacskája mást fog csinálni beszéd helyet. Ezt megmondhatod neki. Nyugi, mint egy barát vagyok itt. Na jó. Várj egy picit. - Mondtam neki, és elindultam gyorsan a pálya felé és be a Mardekár öltözőbe.. ahol egy hasonló csajnak az edző cipőjét csórtam el. Bíztos nem fog haragudni. Mentem is vissza hozzzá futva.
- Tessék, Hoztam sort nadrágot is bocsi, nem találtam jobbat. Előre megyek míg felveszed. Nyugi nem jár ilyenkor senki erre. - Mondtam neki és a rengeteg elé sétáltam. Nem kellett sokat várni, már jött is. Elégedetten néztem rá hogy jó így. - Jó vagy így. Na gyere. - Jelentettem ki és elindultam befelé a sötét mély erdőbe.
Elindultunk az erdőbe. Kicsit beljebb mentem, mert nem akartam hogy az emberek lássák, hogy farkas vagyok. Elég ha a közeli ismerősök tudják. Még Lora se tudja, de most meg tudja.
Körbe néztem nincs ott senki.
- Na, mutatok neked egy helyet, imádni fogod csak a hátránya az, hogy nem látod hova mész. Bízz bennem. - Mondtam neki, majd odaadtam neki a gyűrümet, amit senkinek nem szoktam csak úgy kézbe adni. - Ez nagyon fontos nekem, majd elmondom miért, de kérlek tedd be a zsebedbe vagy a nyakláncodra és vigyázz rá, ha elveszik nem tudom mit csinálok. - Mondtam neki és mosolyogtam rá. Előtte egy ugrásra, átváltoztam gyönyörű fekete farkassá. Szeretem a színem. Oda mentem farkas alakban, Lora elé aki megijedt. Mondtam neki ne féljen. Fogtam és a hátamra vettem, mert elesett. Elindultam vele, be a rengeteg mélyébe, és azt hallottam, hogy sikongat hogy tegyem le. Jó, meg van rémülve de nem kell félnie. Megérkeztünk a Barlanghoz. Ott még körbe néztem biztos e a terep. Mióta, meghaltak az itteni farkas lakosok mi költöztünk be Verával. Legtöbbször én vagyok itt.
Nem a barlang, elejére mentünk, hanem tovább az elágazáson. Mivel az egyik elágazás a feneketlen gödörhöz vezet, a másik gát egy gyönyörű rejtett vízesési részhez. Oda viszem, Haileyt. Mikor már majdnem közelebb voltunk megálltam, hogy tudjon bámészkodni, mert nem minden nap lát az ember gyönyörű barlangot. A falakon, csillogó kövek voltak, feltételeztem kristályok és talán gyémánt, de annak kicsi az esélye. A Hold ezüst fénye olyan szépen keresztezte a csillogó kövek színét, hogy ezt a részét a barlangnak, kivilágította. Beértünk ahova készültem. A vízesés, mögött egy kis rejtek hely volt, ami menedéket nyújt minden erre járónak. A patakban a csillogó kövek fénylettek és gyönyörű ezüstkékes volt a barlang. Mintha kivilágítanák.letettem a földre Lorát, én meg a vizesés mögé mentem és ott változtam vissza.
Látszott szegény lányon meg volt rémülve, de közben gyönyörség, fogadta. Odamentem hozzá visszahúztam a gyűrümet, majd leültem a patakhoz. Még mindig langyos volt a víz, ebben még fürödni is lehet.
- Látom, tetszik a hely. Azért nem lehet ide jönni ember alakban, mert ki tudja mikor lakozik itt farkas. Ha bár az utobbi 3 évben, Verával elfoglaltuk szállásunknak. Te vagy az első akit ide hoztam. El is tévedhet az ember ha nem tudja, hova akar menni. Kicsit veszélyes például a patakba csak a lábat lehet lógatni, mert a végénél egy feneketlen gödör van. De, mondhatni rejtek helynek és hogy egyedül legyen az ember szép. - Magyaráztam a lánynak barátságos, hangon. ránéztem a szemére, ahol kicsi félelmet láttam. - Lora, nem vagyok olyan ember aki bántana. E felöl ne aggódj. Én olyan farkas vagyok aki megvédi az embereket, és nem kiszolgáltatják magukat mint Brendon bácsikám. Vagy Anyám.... - Mondtam az utolsó két szót elfojtott hangon. Na igen. Brendonnal kijövök, de anyámat gyűlölöm és nem akarom látni se. Pedig hogy szerettem... na mindegy...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése