Na igen, hol jó fel kelni mint egy Sárga klubhelyiségben ahol a diákok még a Hollósoknál is rosszabbak. Na igen. De engem nem ez érdekelt. Inkább a cuki helyes kékszemű srác aki mellett ébredtem. Második napja. Két napja, a Hugriban gubbasztok, Diont nem izgatja. Ő élvezi, hogy van kit pátyolgatnia és vigasztalnia. Hmm.. nem mindegyik emberke ilyen jó képű kivéve egy köcsögszemétbaromállatmrnagyképűegoistahülyefasz akit, úgy hívnak hogy Hemsworth. A nevétől is kirázott a hideg. Jennifeel beszélnem kell mi volt ez az egész.
- Jó reggelt, kedves. – Csókolt meg Dion. Hmm, Salvatore csókja isteni volt és gyengéd.
- Reggelt, kezdelek untatni hogy már második napja, itt töltöm az éjszakát?
- Hülyeséget beszélsz. Ha még egyszer ezt megkérded esküszöm, nem tudom mit csinálok veled. – Mondta és fölém kerekedett. Nem mondom élveztem, jól esett.
- Őőő… kéne mennünk, nem sokára kezdődik a kviddics. Uff, drága csapatkapitány úr megfogják nyerni a Holló – Hugrabug meccset?
- Szegény Hollós néni jön majd sírni.
- Fenéket. – Mondtam neki pimaszkodva, majd felöltöztünk és elindultunk a nagyterembe reggelizni. Vagyis nem is voltam, éhes csupán egy almát vettem el. Megláttam barátnőmet, bejönni és az asztalunkhoz jött. Felém indult. Remek nem akarok beszélni vele csak kiosztanám…
- Reggelt, Lili. Figyelj, csak segíteni akartam. Nem akartam, hogy túlságosan is belessél.
- Belessek? Ide figyelj, semmi közöd ahhoz, hogy kivel vagyok vagy kivel nem. Sötét mágiáztál Chasel? Remek, remélem örülni fog a mágiás helyed, mert engem nem érdekel. Azt hiszem. Tegnap megbántottál, és ha legközelebb megint meg fogsz akkor nem tudom mit csinálok. Dion? - Jött oda hozzám, majd kérdezte akkor megyünk e. Mondtam persze. – Na bocs, de van más dolgom is, majd beszélünk. – Köszöntem el, majd elindultunk ki a nagyteremből. Ahogy mentünk a folyosón, a kviddics pálya felé ahol senki nem volt, csak csend és nyugalom. Kicsit játszottunk A levegőben Dionnal. Nos, hamar le is jöttünk a levegőből, mentünk a padra. Pont láttam a pályára kilépni Chaset. Egye-fene. Ültünk és egyszerüen megcsókoltam Salvatoret, és a padra feküdtünk. Höh… kis visszavágó, és bosszúság volt bennem. Felnéztem Dionra majd így szóltam:
- Szeretlek, és nem akarom hogy elhagyj…
- Én is, szeretlek. – Mondta mosolyogva és tovább csókolt. – Na gyere, a gyakorlásból elég. – Megfogta a kezem és indulni kezdtünk de nem a folyosóra, hanem a Hugrabug öltözőbe. He!?
- Még is miért jövünk ide?
- Tudod, van még 2 óra a meccsig. Hmm… és nem szeretnék egyedül maradni. – Szavai, kicsit megijesztettek de nem féltem tőle. Bezárta a Hugrabug öltözőjét, és megcsókolt, és a ruháimat levette. Egyszál fehérneműben álltam előtte.
- Nem félsz hogy valaki leselkedni fog?
- Nem én, mit látnak? Ha padon vagyunk csak a szekrényt látják semmi többet. – Végülis igaza volt. Élveztem a kényeztetését, de valami hiányzott a Tűz… Ekkor az ajtó felé néztem és láttam, hogy valaki lenyomja a kilincset de nem tud bejönni.
- Jó reggelt, kedves. – Csókolt meg Dion. Hmm, Salvatore csókja isteni volt és gyengéd.
- Reggelt, kezdelek untatni hogy már második napja, itt töltöm az éjszakát?
- Hülyeséget beszélsz. Ha még egyszer ezt megkérded esküszöm, nem tudom mit csinálok veled. – Mondta és fölém kerekedett. Nem mondom élveztem, jól esett.
- Őőő… kéne mennünk, nem sokára kezdődik a kviddics. Uff, drága csapatkapitány úr megfogják nyerni a Holló – Hugrabug meccset?
- Szegény Hollós néni jön majd sírni.
- Fenéket. – Mondtam neki pimaszkodva, majd felöltöztünk és elindultunk a nagyterembe reggelizni. Vagyis nem is voltam, éhes csupán egy almát vettem el. Megláttam barátnőmet, bejönni és az asztalunkhoz jött. Felém indult. Remek nem akarok beszélni vele csak kiosztanám…
- Reggelt, Lili. Figyelj, csak segíteni akartam. Nem akartam, hogy túlságosan is belessél.
- Belessek? Ide figyelj, semmi közöd ahhoz, hogy kivel vagyok vagy kivel nem. Sötét mágiáztál Chasel? Remek, remélem örülni fog a mágiás helyed, mert engem nem érdekel. Azt hiszem. Tegnap megbántottál, és ha legközelebb megint meg fogsz akkor nem tudom mit csinálok. Dion? - Jött oda hozzám, majd kérdezte akkor megyünk e. Mondtam persze. – Na bocs, de van más dolgom is, majd beszélünk. – Köszöntem el, majd elindultunk ki a nagyteremből. Ahogy mentünk a folyosón, a kviddics pálya felé ahol senki nem volt, csak csend és nyugalom. Kicsit játszottunk A levegőben Dionnal. Nos, hamar le is jöttünk a levegőből, mentünk a padra. Pont láttam a pályára kilépni Chaset. Egye-fene. Ültünk és egyszerüen megcsókoltam Salvatoret, és a padra feküdtünk. Höh… kis visszavágó, és bosszúság volt bennem. Felnéztem Dionra majd így szóltam:
- Szeretlek, és nem akarom hogy elhagyj…
- Én is, szeretlek. – Mondta mosolyogva és tovább csókolt. – Na gyere, a gyakorlásból elég. – Megfogta a kezem és indulni kezdtünk de nem a folyosóra, hanem a Hugrabug öltözőbe. He!?
- Még is miért jövünk ide?
- Tudod, van még 2 óra a meccsig. Hmm… és nem szeretnék egyedül maradni. – Szavai, kicsit megijesztettek de nem féltem tőle. Bezárta a Hugrabug öltözőjét, és megcsókolt, és a ruháimat levette. Egyszál fehérneműben álltam előtte.
- Nem félsz hogy valaki leselkedni fog?
- Nem én, mit látnak? Ha padon vagyunk csak a szekrényt látják semmi többet. – Végülis igaza volt. Élveztem a kényeztetését, de valami hiányzott a Tűz… Ekkor az ajtó felé néztem és láttam, hogy valaki lenyomja a kilincset de nem tud bejönni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése