2010. július 17., szombat

Becky

- Amarilla Darwin, egyszer még meg fogja bánni, hogy egyáltalán megszületett. Ezt garantálom - suttogtam magam elé megtörve, majd felnéztem Zackre, és hagytam, hogy ajkaival az enyémek után kapjon. Gyengéden viszonoztam csókját, és karjaimat, átfontam izmos nyakán. Jól esett a közelsége, megnyugtatott. Lábaimat átkulcsoltam derekán, majd az ágyra fektetett. Nem volt kedvem felül lenni, ez volt Zack szerencséje. A vezető szerepet is most, megtarthatja. Nekem meg kell terveznem, hogyan fogom a porba alázni Amarilla Darwint. Élveztem a kényeztetését, mikor megcsikizett. Hangosan felsikkantottam, majd vigyor kúszott vörös ajkaimra. 
- Csikis vagyok, nem érvényes - mondtam duzzogó hangon, majd sikongatni és nevetni kezdtem, ahogy a hét fogással próbálkozott. Elég volt az első kettő. Nem bírtam tovább. - Zack, lehet, hogy ma mégis egyedül alszol, ha gonosz vagy. Csak nem olyan kemények azok a lidércek - vontam meg a vállam, de aztán inkább lehúztam magamhoz és megcsókoltam. 
- Van egy szabályom, ami rád is vonatkozik. Egy héten maximum kétszeri együttlét van megengedve ugyan azzal a partnerrel. Nehogy több legyen mint kaland. Neked ez a második. Használd ki, mert még csak kedd van, vagyis... már szerda hajnal - vigyorogtam gonoszan, ahogy összekócoltam szőkésbarna fürtjeit. 
- Ethan legalább ide nem jöhet. Holnap reggelig pedig hagy idegeskedjen. Egyszer csak megunja és reggel nem azzal fog fogadni, hogy bezár a szobámba - mondtam szemforgatva és lerúgtam magamról cipőmet. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése