- Nem hagylak egyedül. Nyugi. - Mondtam neki és ismét hatalmas csókolozásba kezdtünk lassúzás után. Utána megint egy pörgősebb szám jött, majd fogtam Becca kezét, és kimentünk a Három Seprűből. Persze tudtam, hova tartok. Számost lányt vittem el, a rengeteg legsötétebb Zugába, oda ahol még ők meg ijednek.
Hát, el indultunk Beccával. Tiltott rengetegnél volt egy ösvény, ahova menni akartam az pont oda vezetett.
- Meglátod, hova megyünk. Élvezni fogod. - Mondtam gonoszan, majd fényt csináltam és mentünk az ösvényen. Persze hamar oda értünk.. Szellemszállás melletti házra gondoltam, amit most Lidércek foglaltak le és ide semmilyen diák nem léphet ide. Kivéve, én. - Na gyere, bemegyünk, ajj ne legyél már ijedős nem fognak megbüntetni minket. Ha jól tudom a lidérc nénik most, gyűlést tartanak Kínában.... - Jegyeztem meg hangosan gondolkozva, és észre sem vettem hogy kimondtam a helyet. Persze Mona nyomatékosan megtiltotta, hogy bármi információt kimondjak az emberek előtt, és utána a fejemhez csaptam. - Figyelj, egy szót se senkinek amit mondtam erről rendben? Nyugi nem fog senki bántani, ha még is annak a tökét levágom. - Jelentettem ki, és indultunk a ház felé. Persze, két őr már állt is elénk.
- Kik vagytok és mi célból jöttetek ide?
- Abból, a célból hogy anyám megöl ha nem engedtek be minket. - Förmedtem rá, az egyikre. Megfogtam erősen Becca, kezét majd beléptünk a házba és indultunk fel a szobámba. Nem szoktam mindig a kastélyban aludni. Még szerencse, hogy közelebb vagyok a sulihoz mármint az otthonom így gyakran jövök ide. Persze ki jön le a lépcsőn. Amarilla Darwin és a Kedvese..... Andrew Wyatt.
- Zack, te meg mit keresel itt késő este? Úgy tudtam, az iskoláan vagy.
- Illa, igen de most kicsit eljöttem/eljöttünk a nyugiból. Tudod, néha kell a magány főleg, ha egy szép teremtéssel van az ember. - Vigyorogtam Beccára, majd így szóltam. - Rebecca, ő itt Amarilla Darwin vagyis, mostani nevén Amarilla Wyatt Darwin mivel férjhez ment. Illa, ő Rebecca Acerlot Crawford. - Mind a kettő lemerevedett. ahogy bemutattam egymásnak. Mintha ismernék egymást.
- Te volnál, Zoé lánya? Nem szeretem a betolakodókat... de mivel Zackel vagy kivételt teszek. - Mondta flegmán.
- Mi ismeritek egymást?
- Zack ő Sebastian Acerlot lánya... Christopher és Alex meg még sok gyerek testvére. Tudod, egy iskolába jártam Zoéval. Sebastian Acerlottal sokáig együtt voltam és miatt váltam ilyenné. Összetörte úgy a szivemet mint még senki más. Utána, jött Andrew nos a többit tudod. Zack tanács, jobb nem foglalkozni Crawfordokkal. Olyanok mint az anyjuk... az összes... - Mondta sötétien én csak csodálkoztam. - További szép estét. - Köszöntek el és már mentek is. Nem haboztam tovább, már mentünk fel a szobámba. Griffendéles létemre fekete ezüst volt a szobám én a sötét színt kedvelem a pirosat gyűlölöm. Ideje kicsit lazítani.
- Ajj, ne féljél nem eszlek meg, Becca... nem bántalak nincs semmi célom. - Mondtam neki, nyugodt hangon majd lehuppantam mellé az ágyra.
Hát, el indultunk Beccával. Tiltott rengetegnél volt egy ösvény, ahova menni akartam az pont oda vezetett.
- Meglátod, hova megyünk. Élvezni fogod. - Mondtam gonoszan, majd fényt csináltam és mentünk az ösvényen. Persze hamar oda értünk.. Szellemszállás melletti házra gondoltam, amit most Lidércek foglaltak le és ide semmilyen diák nem léphet ide. Kivéve, én. - Na gyere, bemegyünk, ajj ne legyél már ijedős nem fognak megbüntetni minket. Ha jól tudom a lidérc nénik most, gyűlést tartanak Kínában.... - Jegyeztem meg hangosan gondolkozva, és észre sem vettem hogy kimondtam a helyet. Persze Mona nyomatékosan megtiltotta, hogy bármi információt kimondjak az emberek előtt, és utána a fejemhez csaptam. - Figyelj, egy szót se senkinek amit mondtam erről rendben? Nyugi nem fog senki bántani, ha még is annak a tökét levágom. - Jelentettem ki, és indultunk a ház felé. Persze, két őr már állt is elénk.
- Kik vagytok és mi célból jöttetek ide?
- Abból, a célból hogy anyám megöl ha nem engedtek be minket. - Förmedtem rá, az egyikre. Megfogtam erősen Becca, kezét majd beléptünk a házba és indultunk fel a szobámba. Nem szoktam mindig a kastélyban aludni. Még szerencse, hogy közelebb vagyok a sulihoz mármint az otthonom így gyakran jövök ide. Persze ki jön le a lépcsőn. Amarilla Darwin és a Kedvese..... Andrew Wyatt.
- Zack, te meg mit keresel itt késő este? Úgy tudtam, az iskoláan vagy.
- Illa, igen de most kicsit eljöttem/eljöttünk a nyugiból. Tudod, néha kell a magány főleg, ha egy szép teremtéssel van az ember. - Vigyorogtam Beccára, majd így szóltam. - Rebecca, ő itt Amarilla Darwin vagyis, mostani nevén Amarilla Wyatt Darwin mivel férjhez ment. Illa, ő Rebecca Acerlot Crawford. - Mind a kettő lemerevedett. ahogy bemutattam egymásnak. Mintha ismernék egymást.
- Te volnál, Zoé lánya? Nem szeretem a betolakodókat... de mivel Zackel vagy kivételt teszek. - Mondta flegmán.
- Mi ismeritek egymást?
- Zack ő Sebastian Acerlot lánya... Christopher és Alex meg még sok gyerek testvére. Tudod, egy iskolába jártam Zoéval. Sebastian Acerlottal sokáig együtt voltam és miatt váltam ilyenné. Összetörte úgy a szivemet mint még senki más. Utána, jött Andrew nos a többit tudod. Zack tanács, jobb nem foglalkozni Crawfordokkal. Olyanok mint az anyjuk... az összes... - Mondta sötétien én csak csodálkoztam. - További szép estét. - Köszöntek el és már mentek is. Nem haboztam tovább, már mentünk fel a szobámba. Griffendéles létemre fekete ezüst volt a szobám én a sötét színt kedvelem a pirosat gyűlölöm. Ideje kicsit lazítani.
- Ajj, ne féljél nem eszlek meg, Becca... nem bántalak nincs semmi célom. - Mondtam neki, nyugodt hangon majd lehuppantam mellé az ágyra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése