Chase
- Aha. Mivel a recepteket általában nem fejből kell tudni, azt hiszem meglehetősen rossz helyet választottunk a tanulásra. Kivéve, ha szeretnél büntetőmunkára menni, ha felrobbantod a könyvtárat. – mondtam, majd felálltam és felkaptam a táskáját. Na, csak megmaradt bennem valami a nagyanyám illemtan óráiról.
- Gyere. – mondtam, miközben elindultam a hetedik emelet felé. – És ugyan melyiknek? – húztam gúnyos mosolyra, ajkaimat, majd kitártam Liliana előtt a Szükség Szobájának ajtaját, ami most egy olyan termet rejtett, amiben mindenféle bájitalokhoz szükséges anyag megtalálható volt.
- Nos, akkor kezdjünk neki. Először valami egyszerűvel próbálkozzunk, mondjuk, legyen a… Fecsegés Főzet. Igen, az elég egyszerű. – mondtam, majd előszedtem a szükséges alapanyagokat és a lány elé raktam a receptet, majd figyeltem, ahogy dolgozik.
- Nem, nem, nem és nem! – szóltam rá. – Az óra mutató járásával ellentétesen és nem megegyezően, angyalom. És túlzottan merev vagy. – magyaráztam, majd Liliana mögé léptem és megfogtam a főzőkanalas kezét. – Gyerünk, lazulj el. Olyan vagy, mint egy darab fa. Engedd már el magad. – mondtam, majd végigsimítottam a csuklóján, hátha lazábban tartja majd a kanalat. Aztán még mindig a kezét fogva keverni kezdtem a főzetet, majd visszaültem a helyemre.
- Jó, most mehet a pirított szarvasbogár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése