- Szállj ki a fejemből Walsh. Nem fogsz látni semmit, okklumentor vagyok. – válaszoltam ugyanolyan ridegen, de többet nem mondtam. Inkább megcsóváltam a fejem mikor elment és leültem az egyik fa tövébe, onnan figyeltem a tó hullámzó.
Mennyire egyszerű már bejutni a Hollóhátba, istenem. Csak leszólítottam a kiscsajt és máris segített bejutni. Még, hogy a hollóhátasok okosak. Hülyeség. Lelöktem Jennifer lábát a fotelból és én foglaltam helyet ott.
- Mi, nos? Te mondtad, hogy jöjjek. – mondtam unottan, majd összekócoltam a hajamat. Igazából én se tudom, hogy minek is jöttem ide. Lenne jobb dolgom is.
- Ahhoz még van öt év angyalom. – húztam gúnyos mosolyra ajkaimat, majd elővarázsoltam egy üveg Lángnyelv Whiskeyt. Unottan hallgattam Walsh mondókáját, aztán a „Ugye tudod, hogy totál beléd zúgott?” Mondatára visszaköptem az üvegbe a piát és heves köhögésbe kezdtem. Jajj, ne már!
- Csodás. Épp ez az, hogy nem csináltam semmit. Francba. – dörzsöltem meg a homlokomat. – Nagyon gyorsan ábrándítsd ki belőlem a kis barátnődet. Hidd el jobb lesz úgy neki is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése