- Héé, te sértegetsz?! Mi az, hogy nálam helyesebb? Olyan nincs. – mondtam flegmán. Nos, van egy „kicsi” önbizalmam. Csendben hallgattam, hogy miket mesél Walsh, aztán egy ideig nem szólaltam meg.
- Nem tudom, hogy miként fogod csinálni, de minden képen ábrándítsd ki belőlem. Szerinted én miért kezdek ribancokkal? Azért mert annyira tetszik, hogy folyamatosan kelletik magukat? Hát, nem igazán. Bennük az az egyetlen jó, hogy nem szólnak semmit, ha kihasználják őket és nem ringatják magukat tévhitbe, hogy esetleg lehet valami. Mert nálam ez ki van árva. Ezért kerülöm az ilyeneket, mint Darwin. Mégis mit kezdjek most vele? Vagy te koptatod le, vagy én. De ha én teszem, abban nem lesz köszönet. Ötleteim ugyan vannak, de ahhoz a te segítséged is kell és nem garantálom, hogy utána annyira imádni fog se téged, se pedig engem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése