Gondterhelten túrtam mindig kócos szőke hajamba, majd elindultam a kviddics pálya felé. Még ki kell dolgoznom az edzéstervet, ha azt akarom, hogy idén is a Mardekáré legyen a kupa. Márpedig én ezt akarom, és úgy is mi nyerünk. Megdörzsöltem az arcom jobb oldalát, mert még mindig csípett egy kicsit Bess pofonjának helye. Az a csaj veszélyes. Nála azért meg kell válogatnia az embernek, hogy mit mondhat és mit nem. Akkora pofont kaptam, hogy tátva maradt a szám a meglepetéstől. Egyszer, mert megütött, másszor pedig, hogy mekkorát ütött. Hailey persze szakadt a röhögéstől. Mondjuk a helyében én is ugyanezt tettem volna. Mármint Lora helyében, nem Tayloréban. Mikor beléptem a pályára először felszaladtam a Mardekár kilátóba, ahonnan észrevettem Darwint, meg valami szerencsétlen huggrabugost. Na, mivan? Ilyen gyorsan sikerült túltennie magát rajtam, vagy csak figyelem elterelésnek kell a Salvatore gyerek. Nekem mindegy, ő tudja. Összeszedtem, amit akartam és elindultam lefelé. Akkor már nem voltak ott Darwinék. Megvontam a vállamat, majd elindultam az öltöző fel. Lenyomtam a kilincset, de furcsa módon nem sikerült kinyitnom. Biztos valaki bezárta. Előhúztam a pálcámat, majd egy egyszerű mozdulattal kinyitottam. A zár kattanása után kitártam az ajtót, majd a papírjaimat nézegetve beléptem. Már majdnem beléptem az irodába, mikor mozgolódást hallottam a pad felől. Odanéztem, majd felvontam az egyik szemöldökömet.
- Mit kerestek ti itt? Ez a Mardekáré. – mutattam a zöld-ezüst címerre ami az ajtó felett függött. – Tehát 3 másodpercet kaptok, hogy eltűnjetek innen. Ez az én csapatom öltözője. – morogtam, majd bementem az irodába és leültem az asztalhoz. Elkezdtem rajzolgatni az edzés tervet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése