Liliana

Figyeltem, amikor megnézte a bájitalt majd közölte 15 percig várnunk kell és, hogy unatkozni nem fog. Mit akarhat!? Na jó, hülye nem lehettem, hiszen tudtam hogy milyen pasi. Néztem, hogy a kanapén eldől.
- Hogy mi? - Na szép... majdnem rá akartam kérdezni, hogy a fenébe került ide a kanapé, de rájöttem hogy a szükség szobájában vagyunk. Chase kívánsága. Na abból nem eszik. Vagy még is? Majd kiderül. - Ötletem nekem? Kezdjünk el barkobázni és utána malmozhatunk is, mint a mugli egerek teszik. - Fuj... gyűlöltem a muglikat... Leültem a kanapéra mellé, persze, direkt nem néztem rá. Nem fogom megmondani, mire gondol, na mondjuk szerintem kitalálta ő is...

- Mindig ilyen laza vagy? De most komolyan... - Kérdeztem tőle, és megint a hajamat kezdtem birizgálni és mereven ültem. Na igen. Ilyenkor mindig zavarban vagyok a tartásomon meg is látszik. Nem mindenki tudja, ezt csak a közeli barátok például Ethan tuti röhögne egyet, ha meglátna.. na meg Chris, és Alex is. Pedig ők az unokatesóim még is mindig, elvörösödök ha rájuk nézek. Helyes fiúkák, helyes barátok mi kell még. Kész mámor az életünk.
- Esetleg sakkozhatunk is. és meglátjuk ki lesz a győztes. - Mondtam neki, pimasz hangon.