Fáradtan és másnaposan keltem ki az ágyból. Persze mint minden reggel anyuci, keltet...
- Szép jó reggelt édesanyám. Apával mehettek ünnepelni, végre nem leszek itthon. - Mondtam neki, majd bevonultam a fürdőbe és el kezdtem készülődni. Imádom, hogy készülődök talán mert majdnem mint egy leányzó olyan lassan haladok.
- 10 Perc múlva indulnunk kell! - Kiabált be anyuci, mondtam "oké" és le van rendezve. Mindig, ezt csinálja, és kezdem unni. Még szerencse, hogy apával jó volt a viszonyom. Mikor elkészítettem a helyes pofikámat megcsináltam. Elindultam lefele. Amikor a lépcső aljára értem apával kezett fogtam.
- Denkey tanár úr. - Na igen. Mi a legjobb? Anya turnézik, apa tanít... egész évben apámmal akit legjobb barátomnak tekintettem hát igen. Egy előnye volt az apa fiú kapcsolatnak. A kocsihoz leérve, éppen megfigyeltem megérkezett egyik drága haverom.
- Jó reggelt , Zac. Mi viszünk ki az állomásra? Anyád, megint elment?
- Reggelt, Mr. és Mrs Denkey. Ethan. - Fogott kezett velem. - Jaja, kibírhatatlan kezdem unni, hogy ezt csinálja. Beültünk és meg nem szólaltunk amíg az állomásra értünk. Nézem Drága barátom, pofija is másnapos.. na igen hajnalban értünk haza iskola előtti buli. Már rég nem érdekelt ha részegen lát meg anya, meg apa... ugyan már, egy kis alkohol nem számít.
Felszálltunk az állomásra, és a kabin előtt unokahúgomat vettem észre. Vera, megint kint maradt. Többiek bent szorulnak.
- Srácok, szorulásotok van? Am sziasztok! - Adtam puszit, Lilinek. - Unokahúgi ő a barátom Zac McCarthy. Zac ő az unokahúgom, Lili Darwin. - Mutattam be őket.
- Örvendek. - Mondta és adott neki rögtön két puszit. - Hogy smint!?
- Üdv, Bátyuslassan az össze rokonságunk és ismerősünk Roxfortos lesz. Ezért fogok megőrülni. Am meg vagyok köszönöm kérdésed, Zac. - Mondta neki, és néztem a hugicám szemeit.
- Na igen, neked egy féltestvéred van de Christopheréknek.... - Csóváltam meg a fejem. - Nem akarunk keresni egy másik kabint? Komolyan nem fogok itt ácsorogni. - Mondtam és mind a ketten bólintottak. - Ha kellenénk másik kabinban leszünk. Aki gondolja utánunk jöhet. Majd találkozunk. - Kézen fogtam Lilit, és indultunk is.
Unokatesóimat annyira nem tudtam elviselni... főleg.. Jessevel még jóban voltam csak csak, de a többiek. Christopher és Alex, na ők igen jó fejek voltak. Chase és Damon, ők külön történet. Hmm... ha bár nem állok le én se akárkikkel beszélni meg Zac se, de akkor is. Olyan beképzeltek az egójukból levehetnének kicsit. Taylor olyan mint egy ribanc komolyan.. ahogy sminkeli magát.... Gondolkoztam el szerencsére nem hangosan. Kettővel arréb tőlük találtunk kabint. Be is ültünk oda, és beszélgettünk egy kicsit...
- Szép jó reggelt édesanyám. Apával mehettek ünnepelni, végre nem leszek itthon. - Mondtam neki, majd bevonultam a fürdőbe és el kezdtem készülődni. Imádom, hogy készülődök talán mert majdnem mint egy leányzó olyan lassan haladok.
- 10 Perc múlva indulnunk kell! - Kiabált be anyuci, mondtam "oké" és le van rendezve. Mindig, ezt csinálja, és kezdem unni. Még szerencse, hogy apával jó volt a viszonyom. Mikor elkészítettem a helyes pofikámat megcsináltam. Elindultam lefele. Amikor a lépcső aljára értem apával kezett fogtam.
- Denkey tanár úr. - Na igen. Mi a legjobb? Anya turnézik, apa tanít... egész évben apámmal akit legjobb barátomnak tekintettem hát igen. Egy előnye volt az apa fiú kapcsolatnak. A kocsihoz leérve, éppen megfigyeltem megérkezett egyik drága haverom.
- Jó reggelt , Zac. Mi viszünk ki az állomásra? Anyád, megint elment?
- Reggelt, Mr. és Mrs Denkey. Ethan. - Fogott kezett velem. - Jaja, kibírhatatlan kezdem unni, hogy ezt csinálja. Beültünk és meg nem szólaltunk amíg az állomásra értünk. Nézem Drága barátom, pofija is másnapos.. na igen hajnalban értünk haza iskola előtti buli. Már rég nem érdekelt ha részegen lát meg anya, meg apa... ugyan már, egy kis alkohol nem számít.
Felszálltunk az állomásra, és a kabin előtt unokahúgomat vettem észre. Vera, megint kint maradt. Többiek bent szorulnak.
- Srácok, szorulásotok van? Am sziasztok! - Adtam puszit, Lilinek. - Unokahúgi ő a barátom Zac McCarthy. Zac ő az unokahúgom, Lili Darwin. - Mutattam be őket.
- Örvendek. - Mondta és adott neki rögtön két puszit. - Hogy smint!?
- Üdv, Bátyuslassan az össze rokonságunk és ismerősünk Roxfortos lesz. Ezért fogok megőrülni. Am meg vagyok köszönöm kérdésed, Zac. - Mondta neki, és néztem a hugicám szemeit.
- Na igen, neked egy féltestvéred van de Christopheréknek.... - Csóváltam meg a fejem. - Nem akarunk keresni egy másik kabint? Komolyan nem fogok itt ácsorogni. - Mondtam és mind a ketten bólintottak. - Ha kellenénk másik kabinban leszünk. Aki gondolja utánunk jöhet. Majd találkozunk. - Kézen fogtam Lilit, és indultunk is.
Unokatesóimat annyira nem tudtam elviselni... főleg.. Jessevel még jóban voltam csak csak, de a többiek. Christopher és Alex, na ők igen jó fejek voltak. Chase és Damon, ők külön történet. Hmm... ha bár nem állok le én se akárkikkel beszélni meg Zac se, de akkor is. Olyan beképzeltek az egójukból levehetnének kicsit. Taylor olyan mint egy ribanc komolyan.. ahogy sminkeli magát.... Gondolkoztam el szerencsére nem hangosan. Kettővel arréb tőlük találtunk kabint. Be is ültünk oda, és beszélgettünk egy kicsit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése